Jogos hogy ezt mondtam?

Nem, én túl kicsi voltam és nálunk az életemet akarta elvenni az apám. Mondjuk én idegesítettem őt sokat, tv-t nézett volna, meccset én meg basztattam állandóan.

De ez amit írtam hatásos. Ha van lehetőséged és türelmed egy pár hétig csináld a felvételeket, aztán abból vágj össze egy egyórás anyagot a legjobb jelenetekkel. Írd ki dvdre és add oda neki úgy, hogy becsület szavát adja, hogy végignézi. Akkora szégyen, hogy van esély, hogy nem issza meg az első kortyot amikor megszomjazik. Ha bejön küld el AA-ba, anonim alkoholisták csoportja.

Hát tutira érdekesek lehetnek az apai nagyszülők is...

Sajnos csak annak lehet segíteni aki hagyja.

Hasonló volt nálunk a helyzet, csak apámat a múltja miatt annyira tiszteltük, hogy senki nem voot képes szembesíteni. Élete célja a gyerekei felnevelése volt, mikor ez megtörtént és ráadásul nyugdíjjas lett, egyre többször töltött konyakot. Amikor józan volt, ő volt a legcsodásabb apa, de ez a végén már igazi ritkaság volt.

Ha ivott, akkir sem vert minket, de mondott gonosz dolgokat. Én gyüjtöfettem a pénzt, hogy elköltözhessek, mert alig bírtam elviselni, ha ivott.

Kérdező!

Tudom milyen sz.r, de tényleg. Viszont mióta apám meghalt (végül egy évvel a költözésem előtt befejezte ezt a pályát) azt kívánom, bár elmondtam volna neki egy józan pillanatában, mennyire szeretem. Bár megkértem volna, hogy meséljen dolgokról... sok mindent látott, 7 éves volt 56-ban, és az Almásy tér mellett lakott. A tesóimtól tudok pár sztorit róla, mert fiatalon még mesélt az életéről.

Nem azt mondom, hogy tedd ezt. De a saját érdekedben tanácsolom, hogy engedd el az amúgy teljesen jogos haragod. Nem akarod, hidd el, hogy ez legyen a domináns érzésed az irányába. Én minden alkalommal ezzel a szégyennel a lelkemben gondolok apámra, pedig már 6 éve elment.

Tehát: jogos amit érzel, de ne engedd át magad neki.

"Biztos vagyok benne hogy van olyan no aki képes megnevelni az ilyen ferfit."

Sok nő is ezt hiszi magáról, de mind csalódik. Lehet, hogy millióból van egy kivétel, de én arra se fogadnék. Az embereket gyerekként is csak korlátozottan lehet befolyásolni, felnőttként meg alig, szenvedélybetegként meg egyáltalán nem.

Hasonló helyzetben voltam,csak nálunk az súlyosabbá tette a helyzetet,hogy anyukámat a halálba kergette...Sokszor bántott és azt képzelte be, hogy én nem is az ő lánya vagyok stb...15 évesen le léptem,ha teheted tedd meg minél előbb, hiába fogsz tükröt tartani elé nem fog változni.

Sok szerencsét kívánok a továbbiakban és kitartást 😊