Hogyan közöljem szüleimmel,hogy bár hetero férfi vagyok, egyáltalán nem érdekel a társkeresés?

"Jobban mondva ha megjelenne az életemben az álomnő nem ellenkeznék"

Szerintem meg a saját súlycsoportodban mérve túl nagyon az elvárásaid.

En nőként vagyok ez, kb ennyi ideje. Sokkal felszabdultabb vagyok a sok hulyeseg nélkül. Idiotaval már nem akarok szórakozni, nincs ehhez már türelmem, főleg ilyen nyugalom után. Akkor az már normális lég,én, és nem direktben keresem, majd jön,megismerés, aztán alakul. Ha akar.

En eleve vidéken élek, nem akarok varosba menni, és ha tehetném, megtermelnek magamnak csomó mindent.

Es nem vagyok egyedül igy, legalább is az első részével tuti nem.

Nem tudom, jól dilettáns meg öreg mindenki amúgy. Fold lehet bárhol, senki se pár száz méterre lakik tole

Én is vidéki vagyok, és nő, és több ezer nő van körülöttem. Szóval ez a kifogás, hogy ott nincsenek nők vagy nem jönne ki veled valaki a városból csak arra van, hogy magadat nyugtasd.

Amúgy sehogy sem kell bejelenteni otthon, miért kéne? Éld az életed, majd alakul.

Jól sejtem, hogy az állandó kérdezősködésből és sápítozásból van eleged? Minden családi ebédnél, minden találkozónál jön az, hogy van már valakid? Mikor hozol már haza egy kislányt/asszonyt Mikor jönnek az unokák? Mi lesz így veled?

Ebben az esetben a saját határaidat kell meghúzni és kommunikálni őket. Ha nem értik meg, esetleg távolságot tartani egy időre.

Hogy jött ez egyáltalán szóba közted és a szüleid között? Meg miért kellene ezt közölni?

Én is ilyen vagyok, de soha nem mondtam ezt a szüleimnek, soha nem is hozták ezt szóba.

Ez nem egészséges, ha a szüleid ebbe belelátnak, pláne beleszólnak, arról sem kellene tudniuk, hogy Te mikor randiztál utoljára!

Nem kell ezzel foglalkozni, a kitűzött terveid felé haladj!

Lehet nincs igazam, de úgy érzem, hogy inkább Te akarsz megfelelni, mintsem követelné a környezeted azt, hogy megfelelj (mégha ezt tagadod is). Az én családom meglehetősen nagy (mármint akivel tartom a kapcsolatot), soha, senki nem véleményezte a párkapcsolathoz való hozzáállásomat. Persze rendszerint kérdés, mikor nősülsz, én mindig válaszolok, hogy szombaton és le van tudva. Ezt nem szabad kellemetlen helyzetnek megélni, mert a beszélgetőpartner sem szánja annak és nem akar kellemetlen helyzetbe hozni, így neked sem szabad azt látni ebben.

Ha egyedül éled le az egész életed, akkor sem leszel attól különleges! Elhiheted, rengeteg ember van a Földön, aki nem igényli a párkapcsolatot, el van anélkül is. Régen nem beszéltek ki minden f-szságot az emberek egymással, nem lett mindenből valamiféle szexuális irányultság vagy valamiféle izmus... Ki ilyen, ki olyan, ennyi! Normálisok semmiképp sem vagyunk, szóval ezt el kell tudni fogadni, hogy mindig a többség mutatja mi a normalitás és a többség párkapcsolatban él vagy a párkapcsolat elkötelezett híve, azaz késztetés van bennük, hogy törekedjenek afelé, így aki nem, az a normalitástól eltérő! Ugyanakkor abban határozottnak kell lenned, hogy neked így a jó! Ezt kell elfogadd, letisztázd magadban és utána szüleid hozzáállását megfogod érteni!

#9-es, csak azért számít, mert másokban ez is felmerül, hogy esetleg "homoszexuális, azért nem látjuk soha senkivel?". Kívülálló vagy, így nem érted, hogy aki érintett az miért teszi ezt hozzá okvetlen. Hát ezért, mert már reflex!

Én egy város szélén nőttem föl, 12 éves koromig ott laktunk, hatalmas kert volt, baromira szerettem, a többi házakhoz is nagy kert tartozott, így a haveroknál is nagy kert volt. Majd 12 éves koromban egy másik városba költöztünk, szintén családiházba, de csak párszáz m2 telek tartozott hozzá. Így nekem kitűzött célom volt az, hogy legyen ház, amibe én férek be, nem kell nagyobb, mert minek és kinek? Ehhez tartozzon relatíve nagyobb kert. Ezt sikerült is elérni. Hobbimra áldozom az összes szabadidőmet és a munkámat is úgy választottam, hogy legyen bőven szabadidőm, s bár kereshetnék reálisan 3x ennyit a szakmámban, mint amennyit most keresek, de nem! Megvásárolhatatlan az a szabadidő amire igényt tartok! Vagyok annyira önző, hogy ebből másra se áldoznék egy percet sem. Persze fenntartom, hogy van az a nő, akire igen, csak éppen nem keresem!

2-es azért a gazdálkodásnak van kereskedés része is, szóval soha nem tudható, hogy piacon találkozol az igazival. De amúgy Szimplán szólj nekik egyszer, és utána majd idővel tudomásul veszik. Azért ez a fajta élet is már múlt században is megvolt. Több gazda is élte életét házasság nélkül is, és köszönték szépen jó volt nekik így. Nem mindenkinek az az életcélja hogy mindenáron találjon valakit.

Kezd megvalósítani az álmaid, és lehet az álmod hozza el majd a társat is. Egy gazdálkodó vállalkozás létrehozásában több mindent kell intézkedned, és egy-egy ilyen intézkedés során találkozhatsz az igazival is.