Szerintetek mit tegyek?

Szia!

Együtt érzek veled, nagyon hasonló háttérből jövök én is. Költözz el és szakítsd meg a kapcsolatot velük, nem tudsz mást csinálni. Aztán persze eltelik egy kis idő és úgy fog tenni anyád mintha mi sem történt volna. Toxikus kapcsolat ez, gondolom apád pedig alárendelt-megengedő személyiséggel bír anyukád mellett. Ez a kombó volt meg nálam is. Keveset írtál de beleláttam az anyámat. Olvass utána a nárcisztikus személyiségzavarnak.

Az én anyám is ilyen “volt”

Nem mehettem sehová, még sétálni a barátnőimmel se. Nekem mindig kellett valamit otthon csinálnom, vagy a földeken dolgoznom kicsi korom óta.

Még 30 évesen is,ha hazamentem a szülői házba, akkor rettegtem a következményektől, ha elmentem vagy későn értem haza, hogy anyám most fog leordítani, de megütni nem ütött meg soha, csak érzelmileg bántott.

Szerinte minden pasim szar volt, de a nővéremé mind tökéletes

Abba nem mennék bele, hogy mi is lett nővéremmel a tökéletes pasi mellett.

Sajnos ő ilyen.

Szerintem irigység van a háttér mögött, mert apámat is egy x időre engedte, engedi el a kocsmába( falun élnek), pedig nem alkoholista, hogy azért járjon oda, de ha egy picit is tovább maradt, akkor iszonyatos veszekedés volt, hogy apám megteheti, ő nem.

Egyszerűen fél egyedül maradni szerintem.

Ott van a húgom is, aki idén tölti a 28- at es nem mer és nem is akar elköltözni, mert így anyámnak és neki is kényelmes.

Ne várd meg, hogy odakerülj, ahová én.

Én ebbe mentálisan lettem beteg, mert gyenge voltam.

De X éve elköltöztem Angliába mindenki tudta nélkül.

Volt idő, hogy hónapokig nem beszeltünk, de mára talán a távolság miatt is, de jobb a kapcsolatunk és hiányzunk egymásnak.

Ha ezt tudtam volna 18 évesen, akkor biztos leülök vele erről beszélgetni, hogy engedje meg, hogy nélküle és az elvárásai nélkül is legyek valaki, és bízzon meg bennem, attól még az anyám és szeretni fogom.

Nem értem, hogy miért az az elsődleges tanács, hogy 18 éves és költözzön a pasijához vagy …

Szerintem nem 18 évesen fogja megtalálni az igazit a mai világban, tisztelet a kivételnek

Ha most odaköltözik, akkor lehet fél éven belül szakítanak, na akkor hova megy, ha az anyjához se tud?

Majd akkor újból fel tesz itt egy kérdést, ti fogjátok akkor befogadni, mert akkor ezt tanácsoltátok neki?

Se szakmája, se munkahelye, se lakhatása nem lesz, mivel felnőtt.

Miért nem opcionális pont az, hogy megbeszélni a dolgokat?

Talán sikerül kompromisszumot kötni és akkor mindenkinek jó.

Senki nem veszít el senkit.

De 18 évesen a mai világban arra ösztönözni szerencsétlent, hogy hagyd az anyádat, mert jelenleg van egy pasid, az szerintem nem megoldás.

Szerencsétlen lehet a jövője előtt ezért fog teherbe esni, mert nincs hová mennie.

Egyszerűen le kell ülni anyuval beszélgetni, akár a családtagokkal együtt.

Azért mert valaki betöltötte a 18at nem azt csinál amit akar. Nem is értem, hogy gondoljátok. Meg költözzön el? Mégis hova meg miből? 10 év múlva meg leszóljátok, hogy más nyakal él meg nincsen semmije.

Próbáld meg betartani amit kérnek. Tanulj tovább. Hosszú távon megéri. Most várj kicsit aztán kérd meg őket,hogy a pároddal szeretnél aludni.