Miért van az, hogy ma nárcisztikus szülõnek hívjuk azt, aki eltervezi a gyerek életét, míg régen természetes volt, hogy a gyerek a szülõ “bábja”?

És? Régen a nőknek szavazati joguk sem volt, és repült a pofon ha visszaszólt a zúrának. Ma ezt családon belüli erőszaknak hívják, és törvény is bünteti.

Régen szégyen volt válni, inkább lelétek egymás mellett egy boldogtalan életét, ha nem passzoltak össze.

Most meg senkinek szeme sem rendben ha egy nőnek vagy férfinak a sokadik házassága van... bár régen szégyen volt házasság nélkül együtt élni, pláne zabigyereket szülni.

Manapság meg már a házasság intézménye is megkopott és sok pár él csak élettársi kapcsolatban akar gyereket is vállalva együtt.

Na akkor folytassam mi volt még régen?

Régen azt is természetesnek tartották, hogy hullákkal összekent kézzel nyúlkálnak nőkbe és érnek az újszülött gyerekeikhez...

Mit vársz egy módszertanilag még primitív korszaktól?

Régen nem sok járjható út volt, így ez a túlélést jelentette a gyerek számára, most viszont börtön és hátrány.

Főleg hogy a rohamosan változó világban a szülők nem mindíg tudják a megfelelő tanácsot adni.

Én ezért is kerültem három év lemaradásba másoktól, mert rossz utasításokat kaptam a szüleimtől.

Mi nem szabunk meg semmit a gyerekeinknek, csak elmondjuk nekik őszintén, hogy mennyire nehéz az élet, a megélhetés, ha nem tanulnak és nem szereznek piacképes szakmát. Mindig elmagyarázom nekik, hogy mi, miért van, hogy miért keres egy bolti eladó ennyit, egy programozó meg annyit. Szerencsére értik már a lényeget, mondjuk a tanulmányi eredménnyel sosem volt baj.

Tulajdonképp két választásuk van, vagy lemondanak a vágyaikról, vagy most tesznek érte, hogy megszerezzék amit akarnak. Ezt majd ők eldöntik, el lehet élni mindennélkül is😃, akinek arra van igénye.

Ma sem nárcisztimus szőnek hívjuk. Aki így nevezi, helytelen kifejezést használ.

Az ilyen stülő nevezhető régimódinak, vaskalaposnak, avíttnak, hagyománytisztelőnek (hogy pozitívat is írjak) zsarnoknak, de nárcisztikusnak semmiképp.