Szüleimmel egy háztartásban élek és nem egyezünk a pénzügyekben. Én várok el sokat?

Hármunk közül én keresek a legtöbbet mert eljárok a szomszédos nagyvárosba. Onnan bevásárolok ha kell valami, igazából bármit mondanak megveszem és nem kérem el az árát. Ha éppen szükség van rá beszállok a havi kiadásokba, fizetem az éves nyaralás felét és az egyéb szórakozásokat is én szoktam. (mozi, belépőjegy stb)

Ezzel nincs semmi baj, örülök, hogy tudok nekik segíteni,ők nem szokták kérni, csak tudom mire van szükség. Viszont most nekem van egy nehezebb hónapom és nem akartak adni maguktól (40 ezerről van szó). Így most kimondtam, hogy nekem kellene, mert enélkül nehezen vágok neki ennek az időszaknak(napi dolgokra kell) és adtak, de most én vagyok a rossz, hogy kértem, kiabálás stb. Örülök, hogy kaptam, de ilyenkor meg rosszul érzem magam, hogy mertem kérni, pedig tudom, hogy pár héten belül ennél többet rájuk fogok költeni.

(van megtakarításunk, de ahhoz nem nyúlunk napi dolgok miatt)

Nálatok ez hogy működik ha együtt éltek? Mennyire támogatjátok egymást?

24/N