Semennyire. Engem maximálisan támogattak mindenben, aztán mégis egy hatalmas lúzer lett belőlem. Jó, nyilván ha valaki a nyomornegyedben születik és a porban fetrengve kell a patkányokra vadásznia, annak kisebb esélyei vannak, mint aki tanulhat és emberi körülmények között élhet. De alapvetően szerintem aki nehezebb körülmények közül jön, az jobban tud küzdeni, és szociálisan is sokkal fejlettebb, ami sokkal fontosabb a siker szempontjából, mint maga a tudás.
2022. jan. 6. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
3/41 anonim válasza:
Valamennyire nyilván, de önmagában a szülői támogatás kevés a sikerhez.
2022. jan. 6. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
4/41 anonim válasza:
Ezt tanítja a szociológia is, nem véletlenül. Rettentően számít. De nem csak az anyagi háttér, hanem hogy mennyi szeretettel nő fel a gyerek. Sőt, ha nincs meg minden anyagi háttér inkább jobb. A lényeg, hogy ne legyen "sérült" a gyerek. Hiába lapátolod bele a pénzt és a szakköröket ha végeredményben leszarod.
2022. jan. 6. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
5/41 anonim válasza:
Szerintem pedig nagyban függ tőle. Természetesen a gyerek adottságai is sokat számítanak, de ha a szülők nem foglalkoznak eleget a gyerekkel (segítik a tanulási nehézségekben; felismerik és tovább erősítik a vele született erősségeit; biztatják, dicsérik), akkor sokkal nagyobb eséllyel fog elkallódni a gyerek felnőttként.
2022. jan. 6. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
6/41 anonim válasza:
Szerintem ez relatív.
A főnökeim gyerekei bukdácsoltak iskolában, egyik nagy nehezen letett valami szakmát. Aztán most az apja alapított neki egy céget és szeretné "kinevelni" vezetőnek.
A másik srác be sem fejezte az egyetemet, mégis mindent alá tesznek.
Valójában nem sikeresek, hiszen kvázi semmit nem tettek azért, amijük van. Viszont a külvilág mégis azt látja, hogy sikeres emberek.
2022. jan. 6. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
7/41 anonim válasza:
Fordítva én magam eszesnek tartom magam, munkában is megállom a helyem. Mégsem tolnak alám semmit, így csak apró lépésekben jutok előre.
Ha egyik oldalról nézem, egyedül élő 30+ éves felnőtt vagyok, egy csóró dolgozó panellakó. Viszont mindezt a semmiből, magamnak kellett felépíteni.
Tök egyedül vettem lakást, saját pénzemből újítom, saját magam alakítom az életem. ÉS tulajdonképpen elértem egy relatív átlagos életet pedig nulláról, vagy sokkal inkább mínuszból indultam.
2022. jan. 6. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
8/41 anonim válasza:
PErsze tudok olyat is, aki bár mindene megvan, mégsem irigylem, pont a lelki sérülések miatt. Hiszen a sikeres szülei pont ugyanazt a sikert várják el tőle is és folyamatosan nyomás van rajta.
2022. jan. 6. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
9/41 anonim válasza:
Is-is. Nyilván fontos az anyagi biztonság, de van, ahol pont azért lesz a gyerek egy tutyimutyi életképtelen, mert a szülő még felnőttként is kitörli a fenekét is... Ezzel szemben ismerek olyat, aki hatalmas szegénységben nőtt fel, az anyja ápolónő volt, látástól vakulásig dolgozott szó szerint, a gyerek mégis olyan típus, aki a jég hátán is megél, sose szorulna senki másra. Ez sem fekete-fehér.
2022. jan. 6. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
10/41 anonim válasza:
Ez így elég tág kérdés, kell a támogatás de az se jó ha mindent úgymodn helyette emgoldanak.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!