Mit tegyek? Már nem birom a szüleimel.

Hát ezek aztán nem problémák az életben :D minimum alkesz, veszekedős, lelkileg bántalmazós szülőket vártam a kérdésből.

Tini vagy, ilyenkor minden zavar, ez tök normális. 2-3 év és elmúlik. Ahogy nem zavart még 2-3 éve (pedig a szülők akkor se voltak másmilyenek, csak neked voltak rendben a hormonjaid), úgy 2-3 év múlva megint nem fog.

Ez mindenkinek ilyen, csak vannak akiknek a szülei úgymond “megértőbbek” ezzel a kamaszkorral kapcsolatban és hozzá se szólnak a gyerekhez, csak ha a gyerek igényli.

Gondolom azért amikor adják a zsebpénzt szívesen váltasz velük néhány szót a napjukról :)

Én nem leszek lekezelő mert én is voltam tízenéves. Nem tudom, a többiek miért parasztok.

Hogy mit csinálj? Ezeket csinálhatod:

- szépen és türelmesen szólsz a szüleidnek, hogy ez téged zavar, inkább egyedüllétre lenne szükséged. Mondjuk 7-8 után ne nyissanak be.

Fontos hogy normális hangnemben magyarázd ezt el nekik. Különben nem lesz megoldva.

Csinálhatsz egy kártyát az ajtódra, amin jelzed, hogy alkalmas-e.

Vagy zárd be az ajtót.

Beszélgess velük mondjuk vacsoránál, és akkor később ne zavarjanak.

De nyilván a gyerekük vagy és kíváncsiak mi történik veled nap mint nap, vagy csak ki akarják önteni neked a lelküket. Napi pár percet rá kell áldoznod erre, mert különben aggódni fognak. Akkor is, ha te nem érted.

Ha nagyon zavarnak, menj el otthonról, sétálj egyet vagy fuss, hallgass zenét vagy mit tudom én. Attól megnyugszol.

A szüleidnek tudnia kéne hogy legalább kopogjon az ajtón, mert már szükséged van magánszférára. Ezt valahogy kommunikáld el nekik.

Suliba meg menj busszal vagy gyalog. És akkor nekik sem teher hogy kocsikázni kell munka előtt, után.

Nem tudom mit vannak kiakadva itt vannak, szerintem is idegesítő ha valaki folyton benyit meg mindenért szar vagyok.