Hogy fogadnátok ha a gyereketek azt mondaná hogy transz?

#37, valóban: csak a heterók szaporodnak, ne gyűlölködj.

Ilyen a vilàg, ilyen volt és ilyen lesz mindig.

Nem hiszem, hogy hasznos lenne a válaszom számodra, de tessék:

Támogatnám a felépülését a diszfóriából, hiszen az alapján amit olvastam erről, elmondhatatlanul nagy szenvedésnek tűnik, ami sok esetben veszélyt is jelenthet a diszfóriás illetőre. Nem akarnám, hogy az én szülői inkompetenciám tovább rontson a helyzetén. De támogatás alatt nem drasztikus testi beavatkozásokat (hormon/műtétsorozat) értek, hanem pszichiátert.

A "genderekkel" kapcsolatban viszont...

Egy dolgot már rég megfogadtam a jövőbeli gyerekemmel kapcsolatban: sosem fogom őt arra tanítani, hogy mi fiús, és mi lányos. Ha a lányom le akarja tolni egy borotvával a haját, akkor megteheti, és nem is akarom, hogy egyáltalán furcsa kérésnek érezze, hiszen úgy fejezi ki magát, ahogy akarja. Ha a fiam lányoknak szánt játékokkal akar játszani, sosem fogom úgy éreztetni vele, hogy bármi különös lenne ebben. A tőlem telhető legtöbbet meg akarom tenni azért, hogy ne érezze, hogy lenne valami belső "gender identitása" (még tradicionális értelemben sem!), egyszerűen csak tudja, hogy a teste egy lány vagy fiú test, de minden más csak a személyisége, nem pedig valami gender.

Bár akaratlanul is, de engem is így neveltek, és ezt tartom ideálisnak a saját tapasztalataim alapján, és az alapján, amit a kortársaimon láttam.

Pl valamilyen szinten szomorúnak tartottam mindig is, hogy egy ember minden apró gesztusába beleszól az, hogy femininnek vagy maszkulinnak nevelik, márpedig nem lehet teljesen szabad valaki, ha folyton ügyelnie kell magára ilyen téren. Érthetőnek is találom ebben az esetben, ha egy ilyen embernek extatikus, ha kitör a ketrecéből, és másképp viselkedik, mint amire a családja és a társadalom tanította a születése napjától fogva.

Ezért ha nem tényleges diszfóriáról van szó, hanem valami gender identitásról, akkor fogalmam sincs, hogy mit kezdenék a helyzettel.

Hordhatna amit akar, kinézhetne ahogy akar, viselkedhetne ahogy akar, lehet bármilyen érdeklődési köre, amilyet akar. Nem tudom, hogy mit változtatna ezen a transzsága, vagy hogy mi mást várhatna el tőlem.

De nem utálnám meg/kezdenék veszekedni vele erről, vagy ilyesmi; egyszerűen csak nem érteném.

#32 a transz az kb átvitelt jelent. Szóval, ha kijöttél a kórházból majd meghallgatlak.

A levegőbe beszélni olcsó és kockázatmentes!

Én is tudok!

(Egy hattyú)

Párom szeretett nőnek öltözni, aztán mikor megtalálta az álmai állását bumm már nem volt ez a késztetés. Szexuál pszichológusa szerint a legtöbb transzi gyerekkori traumát élt meg ahol egy bizonyos szerepet ráerőltettek vagy csak simán menekülni akár a valóság elől a saját személyisége elől és egy "másik testben" végre nem önmaga akit utál, hanem egy új, jobb kiadás.

Érdekes a legtöbb trsnsznemu 10-20-30 év múlva mindig rájön hogy hupsz még mindig boldogtalan vagyok, lehet mégsem vagyok nő stb.

A kedvencem a fiú aki pár évesen lány lett, majd hormonkezelés stb. Kamaszkent meg rájött ő leszbi XD vagyis végig fiú maradt de neeeem ő leszbi... aztán rá pár évre ja tényleg fiú vagyok...

Ez mindig valójában menekülés önmaguk elől semmi más.

#46: tudásod olyan értékes, hogy meg kellene osztanod az orvostudománnyal. Felfedezéseid révén fél éven belül megoldhatnák a transzneműek problémáit, nem csak Magyarországon, de az egész világon!

#47: minden szakterületnek megvannak a szakkifejezései. A cisz szó is ilyen. A heteroszexuális is ilyen. Ha nem szereted ne használd.

Igen, egy gyerek coming outja trauma egy családban. Kellő felvilágosítással ez minimalizálható.

Akik gyerekként már tudnak erről a témáról, azok felnőttként sokkal könnyebben fel tudják dolgozni ha meleg vagy transznemű a gyerekük.

A PC beszédnek is vannak végletei, de aki értelmesen él vele, túlzások nélkül, az a normális. Segít abban, hogy ne tapossunk bele mások érzelmileg nehezen feldolgozható élethelyzeteibe. Abban is, hogy mások ne tapossanak bele a sajátunkba. Értékelnk fogod ha veled esik meg valami hasonló...

46 és 47 voltam. Az a baj hogy ma már nem biztos hogy a meleg tényleg meleg vagy csak hülye kamasz aki nem tudja mit akar. Míg a világháború idején szinte öngyilkosság volt coming out-ni így szinte tuti hogy aki bejelentette az tényleg meleg,addig manapság max buksi simogatás jár ezért, hogy de bátor vagy( és most a nagy PC országokra ertem). Így viszont kérdéses, hogy divatból teszi a kamasz vagy csak össze van zavarodva. És igen kamaszkent rövid ideig azt hittem keszbi vagyok, pedig csak a férfiaktól féltem, mostanra meg férjem van, szóval hiszem a kamaszok nagy része csak bizonytalan és csak több év után jó pár kapcsolat múlva jelentenem be a coming out-ot.

Nálunk nem volt ciki a b..ziság mégsem volt annyi meleg,leszbi, transz meg pláne mint a mai hu de eldogadó vagyok világban.

Ja és hiába van jelentese a ciszneműségnek akkor is rühellem, mert hetero vagyok és pont. Nem kell a nemiséget külön szavakkal megtoldani, hetero szexuális vagyok és ha ez egy melegnek nem tetszik, mert kirekesztve érzi magát had érezzem ugyanezt amikor le ciszneműznek.

Nem a 46-os vagyok de na.

"tudásod olyan értékes, hogy meg kellene osztanod az orvostudománnyal. Felfedezéseid révén fél éven belül megoldhatnák a transzneműek problémáit, nem csak Magyarországon, de az egész világon!"

Nem újdonság amit írt, elég sok orvos tisztában ezzel, de letojják, vagy éppen nem tudnak vele mit kezdeni. Ha danika ketyós és le akarja vágatni a péniszét mert ő éppen abban a pillanatban juliskának érzi magát, nem lehet kényszergyógykezelésre küldeni, mert meglincsel a fáklyás vasvillás kettyent tömeg a dokit, sőt ha nem csapja le neki a szerszámát, vagy a szerszámlecsapás ellen beszél akkor is meglincselik.