Mit tudok tenni, hogy kozelebbi kapcsolatom legyen a lanyommal, vagy legalabb a parom es kozte levohoz hasonlo?
Nem hagy nyugodni ez a dolog.
Van a lanyom, 16 eves, es van a parom, akivel immar tizenket eve egyutt vagyunk. Tehat a gyerek 4 eves volt akkor, amikor mi osszejottunk, es bizonyos okok miatt hamar ossze is koltoztunk, azota funkcionalunk egy csaladkent. A parom turelmesen elnyerte a lanyom bizalmat. Mostanra olyanok, mint anya es lanya. Sokkal kozelebbi kapcsolatuk van, mint a lanyom es en koztem. En ezt persze nem sajnalom es nem is irigylem tole, csak jo lenne ezen valahogy valtoztatni. A parom termeszetes szemelyisege megnyero. Remek no, mindig is tudott vele leulni lelkizni, a noi dolgokat megvitatni, elso melltarto megvetele, elso menstruacional levo szorongas, kozmetikus, fiu ugyek... Anyakent viselkedett/viselkedik a gyerekemmel. En sajnos csendesebb tipus vagyok, eszreveszem, ami elottem zajlik, de nem tudok ugy leulni vele megvitatni a lelek bajos dolgait, az erdeklodesi korunk se egy (ritkan van idom olvasni, o falja a romantikus konyveket es a Mexicoi telenovellakat, parom is szereti az utobbit, pedig mar szazszor latta amiket ajanlj neki), igy hat kozos programok se jatszanak, de nem is igenyli. Nem kretaporral pelenkaztak, ugyanakkor viccesnek se vagyok mondhato. Talan az egyetlen jo bennem, hogy rugalmas vagyok, engedekenyebb, ertelmes szintig nem tiltok semmit, es a legjobbat szeretnem a lanyomnak, a csaladunknak. Kerdeztem a paromat, de neki se jut eszebe, programok hianyaban mit lehetne velem kezdeni, hogy kozelebb legyunk egymashoz, ugyanis amit a gyerek igenyel, azt leginkabb a parom tudja kielegiteni. Oszinten, kincsnek tartom a paromat, ha o nem lenne, mint anya az eleteben, ketten egyedul a koszoneseken, elkoszoneseken es megkoszonesken kivul nem sok beszed hangozna el. De nem is igazan akar megnyilni, korabban is probalkoztam beszelgetest kezdemenyezni, milyen volt a napja, mi van az iskolaban, mit tanultak, hogy megy az angol, mert tudom, hogy nehezseget okoz neki, van-e program aznapra, mit olvas jelenleg... egyikkel se arattam sikert, a konyvre pedig ujfent azt mondta, hogy a szokasos romantikus, tobbi kerdesre huzta a szajat. Nem problemas kamasz, nagy hisztik nem jatszodtak le meg, lazadni nem lazad, teljesen kiegyensulyozott es ertelmes, buszke is vagyok ra. Szeretni szeretjuk a masikat, nem semleges viszony, megsem az a nagyon jo "huha" apa-lanya kapcsolat. Anno tanultam vele (parom mindig is elobb ert haza nalam, altalaban o foglalkozott vele), de arra kereken kijelentette, hogy velem unalmasabb, szoval a szabad idomben sem lett, hogy tanitonak vagy kikerdezonek szegodok melle. Mara eleg nagy, az ilyeneket maganak oldja meg.
Tudtok valamit tanacsolni, ami lelkizos, szavak embere es koztem mukodne? Esetleg meg az jutott eszembe iras kozben, hogy tehetnem a hulyet, es ahelyett, hogy ujfent egyedul szervezek a paromnak romantikus estet (amikor ketten leszunk a lakasban, vacsora, oroko kedvence - a cserepes aloe vera, Harry Potter vagy A Titkok Konyvtara maraton a kedvenc edessegevel), kikerhetnem a lanyom velemenyet. De nem tudom, mennyire valna be, hiszen o is tudja, hogy mindent tudok rola... Vagy kedve se lenne, nem tudom.
Magyarán nem kedvel a saját lányod ,nincs semmilyen egyezés az érdeklödési körben
Lányunk nálunk velem jobban kijön mint az apjával,de vele is el van egy darabig van amit Pl apjával együtt tud csinálni Pl szerelni.
Az apaság döntő lényege, hogy jelen vagy a fontos pillanatokban. És hogy hoztál az életébe egy igazi anyát. És szereted őt. Már ezzel jobb vagy, mint az apák nagy része.
A lelkizést úgy kezdheted el, hogy te mondod el, ami foglalkoztat. Hogy szereted és úgy érzed, nincs elég progtamotok. Hogy arra gondolsz, bár olyan kapcsolatotok lenne, mint az anyukájával. Erre biztos nem lehet egy vállrándítás a válasz.
Én is ilyen voltam apával, de nem azért, mert például nem szerettem. Ó, imádtam vele lenni, simán elmentem vele horgászni is csomószor, vagy egyéb közös apa-lánya programra, de nagyon-nagyon keveset beszéltem vele.
Mondjuk eleve visszahúzóbb vagyok, ő pedig - helyesen - nem erőltette. Kimutattam, hogy szeretem, csak inkább nonverbálisan, sok mosollyal, nevetéssel és kevéssé szavakkal.
Vagy kedve se lenne, nem tudom. - ezt viszont ne csináld. Hiszen hogy várhatnád, hogy nyisson feléd, mikor te sem mersz, hanem lerendezed ennyivel.
Kérdezd meg, kérd ki a véleményét, maximum nemet mond - vszeg nem fog, én sem mondtam sosem nemet apának ilyen kérésekre és jól esett, hogy megkérdez, mert másképp láttam a dolgokat (nálunk anya meghalt naaagyon régen, még kamasz voltam), pl ruhaügyben, mikor randizni ment meg ilyenek.
Az nem működik, hogy a párodtól kérsz pár tippet? Mindkettőtöket ismer, és tudja, hogy lehet közös hangot találni a lányoddal.
Ami nekem jutott eszembe, hogy együtt mehetnétek könyvet venni. Ajánlhatnál neki könyvet, amit te is szeretsz, és van benne romantikus szál. (Ken Follett-től A katedrális trilógiát tudom ajánlani. Két részből sorozatot is forgattak, nagyrészt Magyarországon.)
Esetleg közös kirándulás, biciklizés, akár hármasban is. Nem feltétlenül kell csak kettesben lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!