Akiknek rendszeresen veszekedtek a szüleik!Rátok jellemző a konfliktuskerülés?

Amúgy én azt vettem észre, hogy egyszerűen nem élvezem a konfliktust, az idegességet, feszültséget. Sokkal jobban szeretem a nyugalmat, humort és a segítőkész, pozitv hozzáállást.

Meg sokszor azt látom, hogy sok ember egyszerűen erőből, idegből vitatkozik, agresszív, támadó stílusban, csak azért hogy igaza legyen, csak azért, hogy az egója rendben legyen.

És valahol a legtöbb vita erről szól, az egóról.

Megsértik az egónkat, ettől elborul az agyunk és a falnak is neki megyünk ha kell.

Másrészt, átlag emberként realizálom, hogy az viták, balhézás kimenetelének számomra csak rossz következménye lehet. Egyrészt tisztában vagyok a fizikai erőm (hiányával) soha nem verekedtem, nem is akarom kipróbálni.

Egyrészt nem akarom, hogy megverjenek, megalázzanak, félek az alulmaradástól. Másrészt félek attól, hogy mi van ha eldurvul a helyzet aztán vagy szerzek ellenségeket egy életre. Vagy beüt valami aztán elcseszem az életem mert elég egy rossz ütés és halott a másik.

Igyekszik az ember a konfliktust kerülni.De ez azt jelentse hogy egy bológató kiskutya.

Ha komoly dolgokról van szó kiállok a döntésem és az érveim mellett nem hagyom magam befolyásolni.

A munkám is ezt követeli meg!