A szüleim nem engedik, hogy osztozkodjunk a testvéremmel?
Oké, ez így furán hangozhat, de elmagyarázom.
Húgommal kicsi közöttünk a korkülönbség, ő 15, én 16, mindketten lányok vagyunk.
Kiskorunkban sokat veszekedtünk a dolgainkon, mindig ugyanazzal akartunk játszani, ugyanazt akartuk felvenni, stb, szóval kb mint minden normális testvérpár. De ez már régen volt, 8-10 éve. A szüleim azt a megoldást találták ki, hogy akkor nincs osztozkodás. X dolog az enyém, y a húgomé, és nem kérhetjük, nem is adhatjuk kölcsön. Inkább vesznek mindenből még egyet, de nincs osztozkodás.
Ez jól működött, amikor kicsik voltunk, nem volt nagyon ilyen veszekedés. Viszont pár éve kezdünk rájönni, hogy ez így nagyon nem jó. Jó testvérek vagyunk egyébként, kölcsönadnánk egymásnak dolgokat. A szüleink nem engedik. Ha észreveszik, hogy valamit kölcsönadunk a másiknak, kiakadnak. Azt mondják mindig, hogy ha a másikunk is akar olyan pl nyakláncot, akkor kérjen és vesznek. De ez felesleges pénzkidobás és nem is mindent lehet már kapni. Meg akkor várjunk heteket egy könyvre, ami a másiknak meg van, kiolvasta és kölcsönadhatná. Szerintem tök normális lenne, ha kölcsönadhatnánk egymásnak dolgokat, nem?
Ugyanez megy a kajával, ha eszünk valahol és szeretnék egy pl sültkrumplit kérni a húgomtól, azt sem lehet, akkor rendeljek én is, akkor is, ha nem bírnék annyit enni.
Mindketten szívesen kölcsönadnánk egymásnak dolgokat, de a szüleim miatt nem lehet. Mit tudok tenni ez ellen? Hogyan, milyen érvekkel tudom őket meggyőzni?
11. Pedig simán lehet igaz.
Én például utáltam osztozkodni kiskoromban a testvéremmel, főleg, ha édességről volt szó. Mindig csaltam, ha muszáj volt valamit elosztani, magamnak úgyis többet osztottam. Mert ugye, ha több van valamiből, nem tűnik fel. Ilyenkor anyám mindig rám szólt. Mára már ez megváltozott. Becsületesen meg szoktunk osztani mindent egymással. De anyám még mindig azon van fennakadva, hogy "adjak a testvéremnek is". Én ilyenkor azt szoktam mondani neki, hogy majd mi elintézzük, ne szóljon már bele. Ilyenkor észreveszi magát, hogy nem vagyunk már gyerekek. Aztán a következő alkalommal megint eljátssza ugyanezt.
#9 Hogyan bizonyítsuk be?
#11 Szóval az hihető, hogy valakinek a szülei nézegetik a Facebookját, átkutatják a telefonját és sehova sem engedik el, de ez nem? Akkor ennyi erővel azokra az ostobaságokra miért van ideje a szülőknek, ezekre meg miért nem?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!