19 év után hogyan bocsássak meg apámnak?

Felesleges ennyi idő után a múlttal foglalkoznod!

Főleg úgy, hogy őt ezek szerint soha nem érdekelte mi van veled!

Te zárd le ezt magadban és ennyi!

Ha kell külső segítséggel!

Sok sikert ehhez.

Oké...

Akkor tudasd vele, hogy

1. Tartani fogod a távolságot.

2. Már nem haragszol rá.

És... NE haragudj rá. Sem azért, mert nem egy szent!

De azért se, mert hogy ő az apád... és hogy te nem azt érdemeled volna, amit tőle kaptál, vagy méginkább NEM kaptál... anno.

Még valami. Csak egy javaslat:

Sose azért küzdj, amit nem akarsz: a haragot, félelmet kiűzni!

Hanem azért küzdj... vagy inkàbb csak tedd magadévá, amit elérni, megtartani, magadba zárni akarsz. A harag és félelem ellentettjét. (A félelemnek a szeretet, a haragnak az együttérzés, megértés az ellentéte, ha jól gondolom)

Amennyiben megismered(!) apádat, már tudni fogod azt, hogy mit miért tett, vagy NEM tett a múltban. Ugyanez fordítva:

Ameddig nem is érted azt, hogy miért tagadott ki téged... akkor még nem ismered eléggé apádat.

Mihelyst letisztul az ok-okozat összefüggése, már nem lesz gond a megbocsátás sem. (Mert oka kellett annak is legyen, amiért téged kitagadott. Ugyanis ok nélkül nem történik semmi. S ez még akkor is igaz, ha momentán NEM te szolgáltattad az okot.)

És NE túráztasd az elméd a múlton. Az már nincs.

Arra koncentrálj, ami MOST van.

Az ERŐ legyen veled!