Miért nem lehet elfogadni a gyerek véleményét?
Rólam van szó. A szüleim szerint mindig mindent rosszul csinálok, a karrieremtől kezdve, akár még ha csak lemegyek az edzőterembe vagy orvoshoz megyek, mindent is rosszul csinálok, sosincs igazam, fel sem merülhet. Szerencsére a párkapcsolatomat már elfogadták (semmi extrém, csak egy átlagos lány átlagos, tiszta élettel), pedig eleinte azt is ki akarták csinálni, pedig semmi rovására nem megy.
Témától függetlenül mindig mindennek utánanézek, utánakérdezek olyan emberektől, akiknek az a szakmája vagy abból diplomázott vagy egész egyszerűen benne van a témában. Amihez pedig nem értek, abba nem szólok bele, ezért általában ha valamit mondok, az nem a levegőbe megy, nem is szeretek a levegőbe beszélni, mégis az van, hogy miért képzelem magam okosnak, ne legyek ilyen tudálékos stb.. mert én vagyok a suhanc, mit képzelek magamról. Ha pedig a szüleim ragaszkodnak a hasra ütés alapú teoriáikhoz, legyen szó tényleg a legapróbb dolgokról, akkor a falig elmennek, hogy az teljesen tuti, hogy úgy van, hiába kérdeztem vagy hiába néztem utána hozzáértő emberek segítségével, akik az ellenkezőjét mondják. Legyen szó tényleg betegségről, pénzügyekről, utazásról vagy bármi másról... Miért van ez? A szülő mindig mindent tud, a gyerek meg hülye. Már nem lakok otthon, ignorálhatnám, dehát a szüleimről van szó, ilyen választ nem fogok elfogadni!
21F
Ha még tanul, miért csodálkoztok, hogy gyerekként tekintenek rá? Tudtommal még a családi pótlék is jár, ha nappalin tanul.
Kérdező, tanulsz még, vagy mivel foglalkozol?
Kedves Kérdező!
Van, létezik olyan családon belüli konstelláció, felállás, amikor a gyermek (szinte korától is függetlenül) már tisztábban, valóságosabbnak látja a világot, mint őseik, azaz szüleid.
Szerintem nálatok is erről lehet szó.
Namost...
Sok szülő... hmmm... ezt nehezen viseli el. Mert hogy abból indulnak ki: - Nekem sokkal több tapasztalatom van a világról, mint neked, te "kölyök". 🙂
Ám azt pont ők... igen nehezen képesek belátni, hogy az IDŐ, mint sorban a 4. dimenziónk... és az abban megélt évek száma, még önmagában NEM JELENTI AZT, hogy bölcsebbeknek is kéne lenniük.
Csak szeretnék, ha így lenne. Ezért aztán a te véleményed, tudásod, s bölcsességed irritálja őket. Nagyon is.
S minél inkább vitába szállsz velük, hát annál inkább.
Úgyhogy... valóban... az talán a legjobb tanács, hogy hagyd őket... és ne szállj vitába velük olyan kérdésekben, amelyben, ha tévednének... az számukra lenne a "halál". Mert akkor és pont ettől jönnek rá, hogy bizony ők maguk sem a világ legbölcsebb és legtanultabb szülői...
Csak képzeld magad a helyükbe..
Valószìnű te sem ugrálnál örömödben, ha a huszonéves gyermeked oktatna ki.
Ám, ha te erre azt gondolod, hogy ... - De, én nem bánnám azt se! - az is korrekt álláspont. Mert ez terád vallana.
Ám a szüleid NEM TE VAGY. Te más vagy! És attól még, hogy ők az ősi konvenciók hatása alatt kondicionálva, mit hogyan látnak... hát arról te NEM TEHETSZ. Ez pusztán az ő felelősségük.
Ám ettől még megmaradhat a szülied iránti tiszteleted, hiszen Ők érdeme, hogy egyáltalán megszülethettél ide a Földre, felnevelődtél, majd pedig feltehetted kérdésedet... 😌
Ugye éretsz engem?
Az ERŐ legyen veled!
Én mindig megkérdeztem a gyermekem véleményét. Még arról is, ami őt nem érintette közvetlenül. Ha nem lehetett figyelembe venni, akkor elmagyaráztam neki,hogy miért nem.
És nem nőtt a fejemre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!