Meddig kell engednem apám lelki békéjének megőrzésében?

25 éves fiú vagyok, meleg, a párommal élek a szüleimtől függetlenül.

Apám szégyell. Négyszemközt elfogad, a páromat is de nem mondhatom el a tágabb családnak, nem vállalhatom magam pl. nem rakhatok fel közös képet facebookra a barátommal. (Erre még régebben kért meg, mert nem akarja hogy az ismerősei meg a munkahelyén rajta csámcsogjanak.) A barátainak, szomszédoknak azt hazudja hogy nincs senkim és kiélem magam, mindig más lánnyal kavarok.

Én már annyira belefáradtam ebbe. Nem akarom hirdetni, de ha valaki rákérdez már nem hazudok. A baráti körömben a munkahelyemen is tudja mindenki, nincs ebből problémám és nem akarok a családnak se hazudni. Sokat járunk össze nagyszülőkkel, unokatestvérekkel, nagynénik, nagybácsik mindenki hozza a párját csak én nem.

Anyám szerint a békesség miatt tűrnöm kéne, és mindig kimagyarázza hogy apám csak félt meg jót akar.