Anyám kihasznál! Belepusztulok!?

Akkor szenvedj és tedd tönkre a saját életedet is. Csak akkor nem értem a litániát az elején. Te ezt már eldöntötted, mégis milyen válaszokban reménykedsz?

Szerintem, ha nem akarja, akkor is az idősotthon a megoldás. Ha ennyire elhagyja magát, nem tudsz mást csinálni. Hogy tudsz mellette dolgozni és a saját családod ellátni?

Be kell rakni otthonba ahol ellátják. Miért kell a saját és a gyereked életét is tönkretenni egy ilyen emberért? Eddig nem volt elég?

a gyakorisok lehet autisták, de más azért gondoskodik a szüleiről ha szükséges..

Ne haragudjatok, de ez nem ilyen egyszerű, hogy csukd rá az ajtót. Látom a saját szememmel, a férjem ugyanebben van. Minden nap mennie kell, mert az ő anyja is kitalálta, hogy egyedül nem megy ki a lakásból. És tényleg nem. Neki még a férje is él, de az nem jó, vele nem megy ki, mert " nem tudja jól megtartani". Egyértelműen azt akarja, hogy a férjem legyen ott munka után és vigye ki. Próbálta, hogy nem viszi ki, de akkor annyira beállt mindene, hogy még vécére is alig tudott kivánszorogni, mert nem mozgott tényleg semmit. Egyéves a gyerekünk, talán nem kell mondanom, milyen hatással van ez a családi életünkre. Fürdetésre esik haza a férjem, én meg olyan fáradt vagyok, hogy elalszom a gyerekkel sokszor, alig beszélünk... Idős a hölgy és az egészsége is megromlott, ez tény, mentálisan pedig sosem volt rendben alighanem, de nyilván nem véletlen, hogy sem engem, sem a fiunkat nem volt még hajlandó "megnézni" soha. Tehát egy olyan ember miatt veszítjük el a családi élet lehetőségének jó részét, akit még csak nem is ismerek, és abszolút nem is érdekeljük. Nagyon nehéz. DE! A férjemet és a testvérét szeretetben nevelte, mindent megadott nekik, amit csak tudott, szereti őt a ferjem, hiába minden áskálódása és érzelmi zsarolása a felnőtt gyerekei felé, nem tudja magára hagyni. Nagyon kevés a nyugdíjuk, azt is ki kell egészíteni. Otthonba menni nem hajlandó, soha senkivel nem együttműködő, kórházból is kitették, mikor baja volt és bekerült, mert nem vette be a gyógyszert, nem feküdt (cigizni járkált...) stb. De most mit csináljak? Nem lehet annyival elintézni, hogy csukd rá az ajtót. Én megertelek, kérdező, akkor is, ha nem tudom a megoldást, mert mi ugyanezt járjuk most végig. Sajnálom.

A legtöbb idős nem akar otthonba menni. Kiszakadni a megszokott környezetből. Tehát te dolgozol, aztán mikor végzel mész hozzá? Napközben valaki ránéz, de az idő nagyrészében egyedül van? Én beraknám otthonba, ha akarja, ha nem. Persze, gondoskodni kell a szülőről, de egy egyedül élő demences beteg nem játék. Főleg, ha nincs betegségtudata. Egyszer bekattan neki valami, felkel, elesik, vagy kimegy az utcára egyszál hálóingben, aztán téged vesznek elő. Dolgoztam idősekkel, nem egyszerű mikor már erősen demensek.