Hogy vehetném rá "szép szóval" az apámat, hogy adja ide minden hónapban azt a pénzt, ami nekem jár?
Elváltak a szüleim még óvodás koromban, mikor 18 lettem két éve, mondta, hogy ő többet nem veszekszik az apámmal, onnantól utalja az én számlámra a pénzt, hátha úgy nagyobb hajlandóságot fog erre mutatni. Ugyanis az apám rendre 3-4 hónap késéssel fizet, pedig nem egy nagy összeg, 40 ezer forint lenne havonta... De ő általában addig húzza, amíg ilyen 160-200 ezreket ad oda egyben. Volt, hogy egy fél évig egyetlen forintot sem adott, mert hogy "nincs pénze".
Oké, csak ez nem így működik, hogyha nincs pénzem, akkor nem adok a gyerekemnek és haljon éhen, vagy kerüljön utcára... Ő mindig azzal takarózik, hogy kérjek anyától, vagy a férjétől, nekik van. Persze, de konkrétan az egész életemet ők finanszírozták/finanszírozzák, mert apám sosem segített bele semmibe. Legyen szó akár arról, hogy alapítványi iskolába jártam és most sem állami képzésen vagyok, akár jogosítványról, az első lakásomról, bármiről... Rá sosem lehetett számítani, az utóbbi években a szülinapomra egy csokor virágot nem vett már.
Múlt héten is hívtam, hogy mindjárt augusztus és még mindig nem adta ide az elmúlt 3 havi gyerektartást sem, nekem pedig kellenének, mert utazom el jövő héten. Válasz: ne járjak ennyiszer nyaralni... Köszi. Tényleg az zavar, hogy ez nem is zsebpénz, vagy alamizsna, hanem neki ezt kötelessége lenne fizetni és még ezt sem teszi meg.
Tudom, hogy lehet bíróságra is menni emiatt, de ahhoz nem lenne sok kedvem, üres fenyegetésekre meg nem akarom az időmet pazarolni.
Utolsó, kérlek olvass ennek utána figyelmesebben!
18 év felett is jár gyerektartás, ez az egyik. A másik, hogy nem szakközépiskolába jártam, csak sima alapítványi középiskolába.
28 év pedig nem tudom, hogy jött ide... Egy 30-hoz közeli ember azért már máshol tart általában az életben, nem a gyerektartást várja minden hónapban.
válasza:
válasza: válasza:Sajons az a tapasztalat hogy az apák nem fizetnek, sőt minél jobb módú annál inkább nem akar fizetni. Jogi út ilyen esetben azt jelenti hogy éveken át megy a pereskedés, amiben az apa nagyságrendekkel többet költ az ügyvédre mint a gyerektartásra úgy önmagában. Aztán a végén valami kompromisszumos megoldást választ a bíróság ami leginkább megint csak az apa anyagi érdeke. Ezek arról szólnak hogy húzzák az időt és még nehezebb helyzetbe hozzák azt akinek szüksége lenne rá.
Aztán megy a csodálkozás hogy a nők nem akarnak gyereket.
Egy ismerősömnek az apja egy fillért nem adott soha arra hivatkozva hogy szegény, nincs pénze. Egy étterme volt és magának mindig új autókat vett persze mindig céges volt. Lánya az anyjával meg nyomorgott. Majd a lány az esküvőjén a násznépnek elmesélte hogy köszöni az apjának hogy egy fillérrel sem támogatta az életét, és csak megszégyenülni hívta az esküvőre. Persze az unokánál már ott akart lenni.
Hányinger az összes ilyen...
Mintha nem a saját gyerekükről lenne szó hanem valami soha nem látott idegenről...
Bíróságok aztán nincsenek a helyzet magaslatán, ügyvédeknek meg mindegy csak pénz legyen. Ha ezzel másokat nehéz helyzetbe hoznak hát legyen. Nem az ő életük csak csinálják nem számít semmi.
válasza:Kérdező, az egyetlen járható út a bíróság, mint általában minden ügyben, ha valaki nem akar eleget tenni a kötelezettségeinek. Bár, ha jól értem, fizet ő, csak egyszerre több hónapot. Ennél hamarabb a bíróság sem fog intézkedni. Max ha eljuttok oda és tiltják a fizetéséből ( ha van bejelentett jövedelme).
A kommentelők meg lehet azért háborognak, mert elvált szülők gyerekeként valóban jogod van a gyerektartásra , de a korodbeli diákok nagy részének ezt már nem biztosítják a szülők. Persze nyilván egyéni, ki mikortól felnőtt és meddig gyerek, de pl az én egyetemi csoportom két harmada már javarészt felnőttként élt. Diákmunkából és ösztöndíjból tartották el magukat és maximum lakhatásban (neked ez ugyebár megoldott a saját lakás révén) segítettek be, vagy egy-egy adag házikoszttal. Te meg mint írtad, nem is akarsz dolgozni, állami egyetemre sem jutottál be, vagyis felnőtt korú létedre semmit nem tudsz felmutatni. Talán apádnak is ez szúrja a szemét és úgy gondolja, hogy egy felnőtt legyen felnőtt és ne viselkedjen gyerekként, csak azért mert elváltak a szülei. Persze igaza nincs, mert a jog melletted áll és ezt neki le kell nyelnie, ha tetszik, ha nem.
A kapcsolatot egyébként tartod vele? Mert úgy tudom, ha nem, akkor kérheti a tartási kötelezettség megszüntetését érdemtelenségre hivatkozva.
válasza: válasza:Mi az, hogy semmit nem tudok felmutatni?
Nem "nem jutottam be" állami egyetemre, hanem nem is jelentkeztem egyáltalán olyan szakra, ami államilag finanszírozott lenne. Ugyanis amikor érettségiztem, még bőven gondolkoztam 'külföldben' is, és nem akartam azt, hogy esetleg elkezdek egy szakot itt, majd fizethetek a magyar államnak, ha mégsem tetszik és ott hagyom... Így a legtisztább, ráadásul magát az egyetemet is nagyon szeretem.
Mellette középiskolásként már letettem két C1 nyelvvizsgát, sokan egész életükben egyet nem csinálnak meg. Nem csak a tanulásban, de a sportban is jeleskedtem 17 éves koromig, a versenyzést végzősként már nem folytattam. A mai napig jól tanulok, az MSc-t külföldön szeretném elvégezni majd.
Tudom, hogy valakinek csak az a teljesítmény, ha 16 évesen már dolgozik, de az a nagy igazság, sok munkahely nem veszi figyelembe, hogy te 16 és 18 éves korod között fagyit árultál, majd egyetem alatt a Mekiben sütöttél krumplit, vagy a Starbucks-ban főzted a kávét... Persze ha olyan munkát végzel, ami kapcsolódik a szakodhoz, esetleg gyakornok vagy egy jobb helyen, annak örülnek, de általában ezekért a munkákért az egyetemisták nem kapnak pénzt, vagy csak egy nagyon jelképes összeget, tehát ugyanott vannak, mintha nem dolgoznának.
Nem is csak a gyerektartásból szeretnék megélni, az anyám ugyanúgy támogat, sőt... Tőle van a lakásom, ő finanszírozza az autómmal járó költségeket, tőle jön a zsebpénzem, az ő bankkártyája van nálam még az enyém mellett vészhelyzetre.
Nem értem, hogy miért kell háborogni azért, mert van, aki jobban él, mint itt sokan. El kéne már fogadni végre, hogy az élet nem fekete és fehér, nem is a kommunizmusban élünk, hogy mindenki egyenlő legyek. Ez van, számomra hatalmas segítség, hogy nem kell aggódnom a pénz miatt és nem fogom visszautasítani ezt azért, mert GyakoriKérdés Jani szerint felháborító, hogy én 20 évesen nem dolgozom ki a belemet. Rengetegen tanulnak még így, a baráti társaságom elég nagy, mégis szerintem egy kezemen megszámolhatnám, hogy hányan dolgoznak belőle... Kicsit szedjétek már le a szemellenzőt és nézzetek szét a világban ehelyett a viselkedés helyett!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!