Mirét van az, hogy anyám képtelen elengedni a már rég nagykorú fiát úgy, hogy ne tudná a haverjai nevét, telefonszámát, sőt a szüleinek a nevét és telszámát?

Ha még nem lennék 18, azt mondom oké, az anyám hibbant, de ha ezt akarja akkor ez lesz, de most már nagyon nem oké. MINDENKI azt mondja, korombeli barátom, a szüleik, hogy sz*rjam le, nem normális, egyszer ha befejeztem a tanulmányaimat költözzek el, de rögtöm (az lesz) addig meg menjek el és tojjak rá,

6: az a baj, hogy én is az lettem valamennyire. egészen 15-16 éves koromig azt hittem, hogy mindent anya majd elintéz. Mert akármennyire is akartam magamtól mindent, anyám agyből jött, hogy nem tudod te, és majd megcsinálja ő. Mindenhova elkísért, mindenhova bejött velem, én meg azt hittem ez a normális. aztán 16-18 között ráeszméltem, hogy ez nem, hogy gáz, meg undorító viselkedés, hanem rettentően beteges az ő részéről és rám nézve is betegít, szó szerint. Aztán kinőttem valahogy és egy évvel később sokkla jobb volt felszabadulni, de még mindig aggályaim vannak sok dologtól. osztálytársaim 5. osztályba már egyedül utaztak 10km-t vonattal, busszal, én meg még 8.ba is anyám hátán mentem, mert Ő ÚGY AKARTA.