Nagykorú vagyok. Ideiglenesen hazaköltöztem. Anyám szerint nincs okom szomorúnak lenni, nincs okom sírni, nincs okom arra, hogy valami rosszul essen, nincs is jogom hozzá. Igaza van?

3as:

Én nem hozzá költöztem be, hanem a részben saját házamba, hiszen részben az én nevemen van.

És nem tart el senki, hanem én magamat.

Negatív pedig LETTEM, miatta.

Vissza pedig nem tudok utazni a városba, ahol albérletem van, mert dramatikus hisztit csap le, és szinte agyvérzésig húzza magát, reszket, bőg, ordít és olyanokat mond, hogy nem enged visszautazni.

Pár hónapja ő hívott haza, hogy ne üljek a városban a lakásban. Én meg hülye módon hallgattam rá, mert utoljára érettségi idején laktam itthon, akkor meg még nem láttam sok normális embert a világban, nem vettem észre, hogy mások nem így élnek.

"és amíg ő él, addig semmi akkora dolog nem történhet velem ami a halálával lenne egyenértékű veszteség"

Ő nem is arról beszél, ami egyenértékű lenne. Háde ő él, ergó ne fájjon a fejem, ha 3 órát sikerül aludni, akkor miért nézek ki fáradtnak, hát nincs okom nekem kellemetlenül érezni magam...

Persze a kérdésre alig válaszol valaki.

Albérletben lakom, 2 diplomám van, beszélek vagy 4 nyelven, az előző munkahelyemen annyira becsültek, hogy marasztaltak volna, a jelenlegin most kaptam nem is kevés fizetésemelést a munkavégzésem minősége miatt, olvasok, hírekkel képben vagyok, moziba, színháza járok, törődök magammal, utazok, bár leginkább belföldön.

A vírus miatt anyám hazahív, hogy ne a lakásban éljek egész nap, vagy nem tudom, hogy miért...Én meg mondom, tényleg, itt az udvar, friss levegő, nagyobb a tér, mint a lakásban, és jöttem.

Gyerekkoromban nem vettem észre, hogy nem normális egy csomó dolga, most felnőttként észrevettem, de most meg be vagyok ragadva ide, mert az albérlet szerződés lejárt, lakást meg nem tudok venni 200 kilométerről, és dolgoznom is kell napközben.

Meg ha vissza akarok menni, akkor ő nem fog engedni, és leáll toporzékolni, agyvérzésig hergeli magát szinte, hogy nem mehetek el.

Ha 3 órát aludtam valami miatt, akkor megsértődik, mert fáradtnak néz ki a fejem reggel, ébredés után és veszekszik.

Az meg semmi, hogy a hajmosásba is beleköt, mert 3 naponta minek.

Olyan hülye szokása is van, hogy morog az orra alatt, elejt valamit, akkor kiabál, hogy "a .aszo, picsába", és behallatszik a megbeszélésekbe (home office). Ha szólok, hogy ne kiabáljon, megsértődik.

Biztos én vagyok a rossz, persze..