Nyáron, ha a gyerek az apjánál van, annak új párjáva, akkor kinek kellene vele elsődlegesen foglalkozni, szórakoztatni az apjának vagy az apja párjának?

A párod itt a hunyó. Nyilván a gyerek is az apjával szeretne lenni, nem veled (még ha jó is a kapcsolat).

Igenis ossza be úgy a szabadságát, hogy jusson addigra, mikor ott van nyáron a gyerek. Ne sértődgessen meg hisztikézzen, mint egy gyerek, apaként ez (is) a kötelessége. Anyu egész évben megoldja.

Az apja dolga, nem a tiéd. Az ő gyereke, foglalkozzon vele.

74N

Júniusra már nincs szabija? Egész évben eddig nem dolgozott? Hagyjuk már... Elhozta, mert gondolom le van írva a láthatás, üljön ott, ő se időt, se energiát nem áldoz rá. Ha te akarsz, áldozol, ha nem, nem.

Szegény gyerek...

Imádom az ilyen kérdéseket.

1. Természetesen az apa feladata lenne ez elsődlegesen. Ezt nyilván te is ugyanolyan jól tudod, mint mi.

2. Hogyan beszéld meg vele? Hát, te nyilván jobban ismered, mint mi (mi ui. semennyire). Tehát ezt neked kell tudni.

Ugyanakkor:

a) Nem értem, most munkanapokról beszélünk? A láthatás az hétvégén szokott lenni. Akkor tud vele foglalkozni, akkor is, ha már nincs szabadsága.

b) Egyébként tényleg nincs? Ha tényleg nincs, miért nincs? Mire ment el eddig?

c) Te is remek embert választottál magadnak. Magánvéleményem, hogy aki a saját gyerekét ilyen szinten letojja, az nagyobb aljasságra is képes.

Elmondom, nálunk hogy volt. Akkor mentem nyáron apámhoz, amikor ő is, meg a párja is szabin voltak. Apám szolgáltatta a szórakozást, pótanyám életben tartott. Értsd Apu elvitt horgászni, közben otthon főtt az ebéd.

Tehát mindketten igen aktívan részt vettek a rám vigyázásban, de olyan sosem volt, hogy Apu leléceljen, amíg náluk vagyok. Pedig amúgy isteniel ellettünk volna pótanyámmal.

Konklúzió: bárkivel elvan az a gyerek, aki szeret, de a jelek szerint nálatok senki nem tudja neki azt nyújtani, amire szüksége lenne. Inkább fizessétek be egy táborba...