Hogyan tudnék könnyebben elköltözni a 'mamahotelből'?

Le kéne válnod anyukádról.

Ő bűntudatot táplál benned azzal, hogy minden nap azt mondogatja, már csak te vagy neki. Te nem a párja vagy, hanem a gyereke.

A lánya maradsz akkor is, ha külön költözöl tőle, de a dolgok normális rendje az, hogy külön családod lesz.

Az ilyenek rá szoktak akaszkodni egy 10-20 évvel idősebb, már egzisztenciával, lakással, autóval rendelkező kujonra, akinek az egójának jól esik, hogy fiatalabb csajjal van, és elhiszi, hogy jó faszi és nem csak a javai miatt vannak vele.

Addig vele maradsz amíg össze szeded magad anyagilag aztán lelépsz.

Ez a tendencia manapság. Sok sikert.

"Hogyan lehetne ezeket az érzéseket kiküszöbölni? Vagy ez természetes?"

Az idő mindent megold. Anyukád is feltalálja majd magát. Talál majd hasonló barátnőt. Nyugtasd meg, hogy hetente, két hetente meglátogatjátok. Ha a párod tényleg rendes, megérti. Két hetente ott is tudtok aludni.

Én 21 éves koromra már vigyáztam hónapokig más házára, voltam cserediák egyetemen külföldön fél évig. Nem hivogattam senkit kétségbeesetten, mindent megoldottam, heti 1x beszéltem a szüleimmel. Pénzen kívül semmire nem volt szükségem tőlük.

Neked nem volt hasonló szituáció az életedben?

23/L

Az érzés normális, főleg, ha érős a kapcsolatod vele. Az is teljesen rendben van, ha elsírod magad költözéskor, hisz egy erős kötődés szakad meg, zárul le az életedben.

Ez az érzés nem azt jelenti, hogy valami rossz történik veled. Ez csak egy védekező reakció, amikor egy stabil, bizos pont helyett az ismeretlent választod. Egy új munkahely, külföldre költözés ugyanilyen. A rossz érzés ellenére viszont ez a jó döntés, így fejlődik az ember és a jelleme.

A megoldás, hogy költözöl, meghozod a döntést, és nem hagyod magad eltántorítani. Közben hagyd magad szomorúnak lenni, nem kell elfojtanod. Beszélj anyáddal is, mert ő is hasonló gondokkal küszködhet, mondd el neki, hogy elköltözöl, de nem fogod magára hagyni.