A szüleim szomorúak és csalódottak amiért 29 évesen nem volt még kapcsolatom. Szerintetek könnyebben elfogadnák, ha elköltöznék otthonról?

Üdv a klubban, pár évvel fiatalabb vagyok nálad. Sajnos erőltetni kell a témát, mert ez így nem lesz jó, és hidd el, ez rám is vonatkozik.

Ne legyél idióta ilyenkor már gyerek kellene !

29 évesen szerintem nem az a legnagyobb probléma, hogy "szomorúak" e vagy sem. Kérdés az, hogy te szeretnél e barátnőt, családot? Ha igen, mi az oka szerinted annak, hogy ez idáig ez nem valósult meg? Attól, hogy elköltözöl a te problémád még nem oldódik meg. A szüleid egy dolog, mit akarnak, kérdés, h te mit szeretnél? Jó ez az állapot?

Egy dolgot jól jegyezzél meg. Nem azért élsz hogy másnak jól legyen, hanem csak is saját magadnak élsz. Senki nem rendelkezik az életed felett és nem kötelességed gyereket csinálnod ha még nem akarsz. Ha meg szeretnél, de a mai világban nem könnyű jó kapcsolatot felépíteni, több szempontból is. Ha szüleid unokákat azt megértem mert ez valahol az élet rendje, de a te döntésed hogy mikor és hogyan szeretnéd. Nem utolsó sorban azt a gyereket fel kell nevelni, és nem csak dajkálni kell. A szüleid erre is készen állnak ha szükség ugy adja? Egy gyerek nagyon komoly felelősség. Az életben a legnagyobb. A szüleiddel ezt is meg kell értetned. Tömören ez a véleményem.

szerintem azthiszik meleg vagy,ilyenkorra már ki kellett volna élned magad és a családon gondolkodni lassan,joggal aggódnak,hogy miért nincs erre igényed...

Hozzáállás kérdése haver. Tudd hogy mit akarsz attól a nőtől. Kommunikálni meg kell tanulnod. Mindenkinek meg van a párja a világban. Azt meg felejtsed el hogy "elfogadtam ezt a helyzetet." Amíg így állsz hozzá addig ez nem fog változni, de a legrosszabb az hogy ezt a nô is látja rajtad.

Hát én is rohadtul szomorú lennék! Ilyenkor már nemhogy barátnődnek kéne lennie, de már rég saját családodnak is, harminc évesen a szüleid házában dekkolni meg már azért erős túlzás...