Aki volt ilyen helyzetben mit választott : pár vagy szülők?

Én a páromat választanám, de csak mert anyud képes volt ilyet mondani.

ÉN azt mondom, hogy pár hónap szünet jó lenne nektek a szuleiddel, akkor talán rájönnek, hogy nem kontrollalhatnak és ha szeretnék az egy szem lányukkal tartani a kapcsolatot, akkor igenis elfogadják a kapcsolatát.

Mert ez nem az ő életük, nem szabad, hogy az ő döntésük legyen.

A saját életedet kell elmés.

31 évesen már nem irányíthat anyukád úgy, mintha kiskorú lennél. Nagyon ronda dolog ilyen helyzetbe hozni a gyerekét. Én megmondanám hogy ez az én életem, ha fontosabb nekik az irányításmániájuk meg az őstulok elveik mint a gyerekük boldogsága, akkor dobjanak csak el, de ha bármikor meggondolnák magukat, az ajtóm nyitva áll előttük. Hátha pár hónap alatt rájönnek hogy ők viselkednek irracionálisan.

Egyébként nálunk is ekkora a korkülönbség, én 32 vagyok, a párom 53. Nálam nem volt gond a szülőkkel, látják rajtam hogy boldog vagyok és ez pont elég nekik.

Én a páromat választanám, ennyi idősen a szüleimnek már semmi köze az életemhez.

(De azért egy pillanatra állj meg és nézz a rózsaszín ködön túlra. Egy olyan emberért "küzdesz" aki az apád lehetne. Nyilván nem minden a kor, de 8 év múlva ő egy nagypapa korú ember lesz, amíg te még életed teljében lévő nő, biztos, hogy akkor is rá fogsz vágyni, boldog leszel mellette?)