Szülőkhöz költözés kisbabával, vagy házvásárlás? Az utóbbi nem jobb és kényelmesebb megoldás?
Kisbabánk lesz ősszel, viszont a "hol fogunk élni" kérdéskörben nem jutunk dűlőre.
Azt tudtuk, hogy Budapestről szeretnénk elmenni, mert itt egyetemistának, fiatalnak jó lenni, de a mindennapokat nem bírnám ki itt a lakásban. Szóval a szülővárosunkba költöznénk.
A szüleim szeretnének venni nekem/nekünk egy kertes házat, aminek én nagyon örülnék. A párom ezzel szemben ezt nem akarja, mert hogy mit fog róla gondolni az egész család és egész életében hallgathatná utána ezt. Mint megtudtam, a szüleinek is elpanaszolta és ők mondták, hogyha Budapesten mindenképpen szeretnénk itt hagyni, költözzünk oda hozzájuk. Így tudnánk pénzt gyűjteni és vehetnénk fel pár éven belül hitelt saját házra.
Nekem ennek már csak a gondolatától is a hideg futkos a hátamon. Mert én náluk még 3 év után sem érzem otthon magam, vendég vagyok. Tavaly télen oda lett költöztetve a 93 éves dédmama is, akivel folyamatosak a konfliktusok... Pl. amióta ott van, nem hajlandó fürdeni, mert fél, hogy elesik a fürdőszobában és meghal, eltöri valamijét.
Nekem kell a saját tér, az, hogy magunk legyünk és ne legyen ott még plusz 2-3 családtag velünk nonstop. Ráadásul minek gyűjtenénk önerőre, miért vennénk fel hitelt, ha nem muszáj?
Kedvelem a párom szüleit, nincs velük problémám, de egy hónapban pár órát ott lenni pont elég.
Kérdező, ha te ezt már eldöntötted a férjed aggályai ellenére, akkor minek teszel fel kérdést róla?
Nem ideális 2 szobás lakásban gyerekkel, mint ahogy az sem ideális, hogy a férjed görcsben és feszültségben éljen, esetleg akkor is, ha a szüleid tényleg nem dörgölik az orra alá. Tipikus párkapcsolati probléma amúgy, ami szépen évek alatt erodálja szét a házasságot. Ő szeretne férfi lenni a házasságban, de kiheréled az akaratoddal... miért nem lehet várni pár évet, hogy ő mint családfő teremtse elő nektek a családi fészket? A gyereknek 3 éves koráig semmi tér nem kell, ez egy bullshit, hogy egyből házba kell szülni gyereket. Nem érzek benned kompromisszumot, csak a meg nem értést a férjed irányába...
Budapesten élünk jelenleg, én legkésőbb nyár végén szeretnék innen költözni.
"Ő szeretne férfi lenni a házasságban, de kiheréled az akaratoddal... miért nem lehet várni pár évet, hogy ő mint családfő teremtse elő nektek a családi fészket?"
És velem mi lenne az anyjáéknál? Éljünk hárman egy szobában, kerülgessem a fürdeni nem hajlandó dédit egész nap és alkalmazkodjak rajtunk kívül még három felnőtthöz? Eladósítani sem szeretném magunkat, miért vegyünk fel és fizessünk hitelt egy életen át, ha nem muszáj?
Nem, a lakás az enyém és apukám haszonélvező.
Eladni, vagy kiadni nem szeretnénk.
Hát a párod szüleihez semmi esetre sem... És ha a szülőkkel megbeszlitek, hogy a hitelhez az önerőt kölcsön adják nektek, a házat eltörlesztgetitek, a szülőknek meg visszaadjátok ahogy lehet a kölcsönt?
Talán még ez jutna eszembe, hogy valahol mindenki jól járjon.
Persze ha a pesti lakást legalább kiadnátok, ha el nem is, bár most kell eladni, ha jól akartok járni, akkor seperc alatt összejön az önerő összege, hisz a pesti lakásból befolyó lakbér kifizetné nektek a ház törlesztőjét.
Talán ezzel nem "herélnéd ki" a párod és mindenki jól jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!