Apám reakciója normális?! Nem beteges így reagálni ilyen pitiáner dolgokra?
BOCSI HOSSZÚ
Tudni kell az apámról, hogy egy nagyon forrófejű, öntörvényű ember. Vannak jó pillanatai is, de ha valami úgy alakul, ahogy neki nem tetszik, akkor meg van a hiszti.
Szinte mindenért nekem támad, mert nem tetszik neki, hogy nem engedem már azt, hogy gyerekként kezeljen. Amúgy 20 éves vagyok, tehát lényegében nagykorú, csak mivel a tanulmányaim miatt otthon élek mindene beleszól.
Nem olyan régen, pár hete akartam főzni magamnak paradicsomos pennét. Apám utálja. Mikor kapcsolgatom a tűzhelyt tök kedvesen hozzám szól, hogy mit főzök. Megmondom neki. Erre leb@ sz, elkezd velem ordítozni, hogy mindennek olyan büdös paradicsomos szaga lesz, meg nem is tudok főzni ne hülyéskedjek, mert felgyújtom a konyhát, meg ki lesz az a hü -l-y e, aki az én főztömet megeszi.
Mikor tanulok akkor is sokszor beszól, hogy ne tanuljak, inkább menjek dolgozni, mert úgysem végzem el az egyetemet és csak kiszórom az éveket az ablakon. (Jó tanuló vagyok)
Húsvét előtt meg elkaptam egy hányós vírust és apám olyanokat szólogatott be, hogy biztos terhes vagyok, nem kéne annyit b…ni, meg hogy ő kivág gyerekestül együtt amennyibe megtudja, hogy -a szavaival élve-felcsináltak. Közben amúgy nem voltam terhes, én is tudtam, hogy nem vagyok az, de ő már azonnal ilyen hülyeségekkel támadt.
És akkor a mai, amivel nagyon megbántott, és amiért úgy éreztem muszáj kiírni magamból: Valamibe anyunak adtam igazat és ezért pofán vágott, majd közölte velem, hogy na ezért nem fog elvenni senki feleségül (több éves kapcsolatom van), mert ilyen buta és idegesítő vagyok. Később meg kimentem a konyhába és mivel haragudtam rá, nem szóltam hozzá. Aztán mikor mentem a szobám felé, olyat odaszólt, hogy meg is érdemelted a pofont, te hülye pi.a.
Ez csak néhány példa volt, heti rendszerességgel vannak ilyen kirohanásai
Amúgy anyut is mindenért cseszteti az utóbbi pár évben. Régen is mindenért problémázott, de sokkal lightosabb szinten. Anyám nem akarja elhagyni, mert szerinte nem is durva amiket csinál, meg arra fogja rá, hogy milyen régóta együtt vannak. Én biztos nem élnék ilyen férfival, de mindegy, nem is ez a lényeg….hanem, nyugtassatok meg, ez nagyon nem norális és nem én vagyok az idi óta meg a gyenge lelkű. Mikor barátoknál, páromnál vagyok mindig irigylem milyen normális, kedves, összetató családban élnek.
23-as én is tudok hangosan zuhanyozni "wtf" apám szerint. De idegesítően szuszogni is. Pedig senki más sem mondta, hogy szuszognék.
Amúgy nem, nem kitaláció a paradicsomos szag. Apámnál ez is kicsapja a biztosítékot.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Apám is abszolút ilyen volt, aztán kapott egy agyi infarktust, de én így utólag azt gondolom, hogy nem az volt az első! Hogy azért volt ilyen, mert korábban is már volt egy-egy kisebb agyi infarktusa és a vérrög nyomta az agyát. Fiatalon állítólag nyugodt ember volt. Az utolsó pár évben, még a történés előtt néha voltak furcsa pillanatai, mikor olyan dolgot tett, amit később nem tudott megmagyarázni, pl. feltette a gázra a kávéfőző üvegkancsóját (nyilván szétrepedt), meg hasonló esetek. 8-9 éves korom óta nem teljesen normális, de nála is így volt, hogy ez egyre csak fokozódott, hirtelen hangulatváltozások, egyre ingerlékenyebb, türelmetlenebb lett! Az infarktus után súlyosan zavart volt kb. 1 hónapig, ezt követően ez valamennyire normalizálódott, most teljesen nyugodt, semmi nem tudja felidegesíteni, ami idegesítő lehetne, azt mintha meg se hallaná, nem fogja föl! Öregapám (apám édesapja) is teljesen ugyanilyen volt.
Nem normális édesapád! Ha ez volt a kérdés, hogy az-e, akkor a válasz az hogy nem (semmikép sem az), csak a saját esetemből mondhatom, hogy a válasz nem feltétlen annyira egyszerű, mint amit én is adtam erre válaszul anno, hogy "ez egy hülye!". Persze az is lehet, hogy igen...
Sajnálom apámat, hogy ez lett a sorsa és rettegek attól, hogy ugyanez vár rám is!
Figyelj oda az öregre, mégha nehezedre is esik így, hogy folyton megsért! Az, hogy megütött, az végképp nem normális, engem sosem ütött meg apám, viszont nővéremet igen, soha nem tudja neki megbocsátani, szóba állnak, de benne van ez a mai napig. Anyukádnak sem kellett volna ezt eltűrnie. Nem tudom, hogy mi a helyes lépés édesanyád részéről, hogy kilépjen ebből vagy maradjon mellette, eleve ez egy bonyolult dolog, már csak amiatt is, hogy miként lehet ebből úgy, hogy jelentős anyagi kár se keletkezzen... Lényegesen egyszerűbben látod és korodból adódóan sokkal szélsőségesebben tudnál erre reagálni, mint édesanyád. Nem vagytok egy korosztály, így nem fogod tudni megérteni az Ő helyzetét! Ne győzködd anyukád, hogy ebből lépjen ki, mert azzal még jobban magadra haragítod édesapád. Ha Te valami úton-módon kitudsz lépni belőle, akkor tedd meg, ne csinálj belőle lelkiismereti kérdést, mert ez az egész életedre kihathat. Még ha nem is adsz neki igazat per pillanat, később a téged ért helyzetekben, amikor egy pillanatra is az a helyzet áll fönn, amit apád latolgatott számodra sorsként, akkor eszedbe fog jutni apád bántó szavai és az még jobban le fogja húzni a hangulatodat, és ha lehet abból még nehezebben fogsz tudni kitörni, hátrányból indulsz neki. Párkapcsolat létesítésében állítom, hogy már kárt tett benned, most hogy van párod ez nem mutatkozik, majd fog.
Ezt egyébként nem lehet így felfogni, hogy a szülő biztosít a gyerek számára egy anyagi biztonságot s ezért cserébe a szülő megengedhet magának mindent, bárhogy bánhat a gyerekével. Mert az nem szülő! Az nem a gyermekeként tekint a nemzett fiára/lányára, hanem szimplán egy vele egy háztartásban élőre. Egy szülő ott kezdődik, hogy sosem számolja azt, hogy a gyermeke mibe kerül(t) számára, bár mondjuk nem értem miként is jut eszébe bárkinek is ilyen feltételezés, hogy bizonyosan az a helyzet áll fönn, hogy a kérdező hatalmas anyagi támogatást élvez a szülők által, mi több az apja által (mikor ez az átlag magyar anyagi helyzetét ismerve, nagyon nem általános állapot!), s azt sem értem, hogy gondolhatja bárki is azt, hogy mégha ez így is van, akkor a gyereknek kuss a neve, tűrheti, hogy verbálisan alázzák, hogy pofán vágják stb. Ilyet gyereknek soha, semmilyen helyzetben nem mondunk, nem fenyegetjük azzal, hogy kidobjuk az utcára, ha teherbe esik. Nem romboljuk az önbecsülését, mert szeretnénk ha az életben megtalálná a számítását, a párját, akivel együtt élhet, együtt alapít esetleg családot. Nem mondjuk, hogy Ő aztán soha senkinek nem kell majd. Egy normális apa elfogult a lányával szemben, számára a saját lánya a legszebb, a legokosabb stb. Gyereket, lányt, nőt megütni, hát az meg végképp a legalja viselkedés. Az, aki azt írta, hogy túlreagálás ez, túlérzékenység stb. az ezeket a cselekedeteket mind legitimálja. Szerinte az normális, ha egy apa lek...vázza, lehülyézi, lep...za a lányát, fenyegeti, hogy kidobja az utcára stb. Szégyellje magát az is, aki ezt megfelelő viselkedésnek tartja! Nincs az a helyzet! Minden amit mondott az apja, azt lehet közölni másképp is, úgy, hogy megmarad szülői minőségben! Lehet szólni, "hogy ha anyáddal beszélgetek, akkor vele beszélgetek, nem veled. Nem vagyok kíváncsi a véleményedre, légyszíves hagyj minket négyszemközt!" Ezt mondja egy ilyen helyzetben egy szülő, nem pofont b.sz le!!! Így tudod a helyed, "OK, ehhez semmi közöm..." Terhesség tekintetében, meg megkérdezi, hogy ugye nem vagy terhes? DE ha két szülő van, akkor ilyen helyzetben inkább a feleségéhez szól ekkor, hogy Te figyelj, ez a lány hány két napja, szerinted??? Beszélj vele!
Főzés esetében, meg hát az nonszensz tulajdonképen, de ilyen szituban én megkérdezném, hogy nem főznél valami olyat, amit én is megennék pl...
Nem akarom elhinni, hogy aki úgy gondolja ez túlreagálás, aki ezáltal úgy gondolja ez normális/belefér, az látott/tapasztalt már az életében normális férj-feleség, szülő-gyerek viszonyt és úgy egyáltalán van fogalma a családról az miként működik. Vagy pont ilyen és ezért természetes ez számára egyúttal maglátta ebben magát, így hát kissé idegesíti, hogy a kérdező számára ez problémás vagy ilyenben nőtt föl és azt gondolja az normális volt!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ha tényleg olyan rendes a párod családja, meséld el ezt nekik, és hátha osa költöztetsz, amíg elvégzed a sulit!
Könnyű a fotelből osztani az észt, hogy: "Menj dolgozni egyetem mellett! Vegyél ki albérletet!"...
De, ha nem valamilyen mekis büfészakra jár a kérdező, hanem valamilyen komolyabb szakra, akkor lehetetlen mellette még dolgozni is, annyi tanulnivalója van!
Egy haverom is mérnökinformatikára járt, ő fél évig bírt mellette dolgozni, aztán abbahagyta a melót, mert annyit kellett tanulnia, hogy egyszerűen nem fért bele a meló...
Albérletet fizetni is egyesek szerint nagyon könnyű egyetem mellett...🙄
Ahhoz rendes állásban kéne dolgoznia, hogy azt fizetni tudja!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Valószínűleg az lesz, hogy előbb elvégzem a sulit és ahogy lesz elegendő saját pénzem elköltözök.
A páromnak már meséltem róla, sokat is vagyok náluk, de ők meg öten élnek egy 3 szobás lakásban. Nem hiszem, hogy örülnének ha rendesen odacuccolnék. Rendesek, mindig szívesen fogadnak, de elég szűkös ott a hely. Meg ugye apám eléggé meg tudja magát játszani mások előtt. Csak akkor viselkedik ilyen állat módon ha nincs nálunk, körölöttünk idegen.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!