Szerintetek miért ilyen velem az apám?

Kb. semmilyen kapcsolatom nincs vele, még itthon élek, van nap, hogy nem is szólunk egymáshoz. Sosem éreztem azt, hogy szeretne. Elég agresszív, néha iszik is. Az évek során ilyeneket vágott a fejemhez: ha én nem lennék, lenne pénze bőven(csak akkor kértem tőlük, ha nagyon muszáj volt, telefonom is csak gimiben lett, azt is a padtársaimtól kaptam ajándékba, osztálykirándulásokra nem mehettem), hozzátenném nincs munkája (nem beteg), szükségem lett volna fogszabályzóra, de nem tudtak segíteni anyagilag, én kuporgattam össze 15 éves koromig annyit, hogy a felső fogsoromra elég legyen, addig mind megjegyzéseket tett, hogy milyen csúnyán állnak a fogaim(azután sokáig nem mertem mosolyogni), a fogorvos mondta, hogy kellene alulra is erre az apám annyit mondott neki, hogy elég az felülre csak, úgyis csak az látszik. Sokszor megalázott mások előtt pl. szülőin merészeltem kapni egy 3-ast matekból, erre minden szülő előtt azt mondta, hogy majd ő ezt elintézi, majd jól megver, másnap meg mindenki kérdezte tőlem, hogy tényleg megvertek ennyiért (itthon nem csinált semmit). Egyszer hazamentem lázasan, mondta anyám, hogy 40 fokos lázam van erre apám azt mondta, hogy mit csináljon ő vele? Egy másik alkalommal kórházba kellett menjek(más városba, busszal mentünk volna haza) és azt kérdezte az orvostól, hogy nem lehetne gyorsabban engedni a perfúziót, hogy érjük el a buszt, és még sok ilyen történt, mégis miért csinálja? Sosem vigasztalt meg ha sírtam, tanulni sem volt türelme velem, akkor ő mitől apa? Miért ilyen velem? Néha meg eszébe jut, hogy na csak van egy gyereke és olyankor kérdi, hogy miért nem beszélek vele többet, meg azt mondja, hogy velem nem lehet beszélgetni, egyszer beletipor a lelkembe utána meg azt várja, hogy úgy bánjak vele mintha mintaapa lenne? Mi a véleményetek? Más is van így? Nem érzek iránta szeretetet, semmilyen kötődést.