Az a bajuk, hogy valakivel együtt vagyok vagy az, ahogyan öltözködöm?

Szerintem inkább örül neki, hogy együtt vagy valamivel. Aggódhatott érte, hogy a külsőd az alakuló identitásodra utal, és most örül neki, hogy mégis "normális" vagy. (Értsd jól, természetesen bárhogy alakul a személyiséged és az identitásod, az a te dolgod és nincs vele gond.)

Ezért "viccelődik", ezért kérdezgeti annyit a barátod, mert folyamatosan megerősítést akar, hogy igen, te tényleg nő vagy, és tényleg jó vagy így a srácnak.

Szóval nem hiszem, hogy a párod zavarja, inkább az öltözködésed, illetve amit az sugall a külvilág felé.

Én is ilyen voltam kamaszként, már rég felnőttem és saját családom van, de még 30 évesen is azt hallgatom, ha véletlen felveszek valami színes, nőies cuccot, hogy ő ezt jajdemegmutatná a 16 éves énemnek... Minden. Egyes. Alkalommal.

#5 szerintem lehet véleménye arról, hogy neki mi tetszik. Attól, hogy manapság a fiús lányok meg lányos fiúk a menők, még nem kötelező mindenkinek ezt ajnározni.

A baj inkább azzal van, ahogyan a kérdező tudtára adja. Pl nekem a húgom mondta, hogy fel fogja töltetni a száját, elmondtam a véleményem, hogy szerintem alapból szép szája van és nem jön be az ötlet, de megcsinálta. Aztán a történet ennyi, nem hívom minden nap kacsaszájnak. Tudja, hogy nekem nem jön be, aztán kész.

Kedves 6-os: ez szerinted normális?

"anyám néha meg tesz ilyen megjegyzéseket, hogy nem gondolta volna, hogy engem valaki elvisel"

Normális az ilyen szülő? Nullára írja a gyereke önbizalmát...

"ez szerinted normális?"

Pont ezt írtam: "A baj inkább azzal van, ahogyan a kérdező tudtára adja"

Ebből az jött le, hogy szerintem normális?

Annyit írtam, hadd döntse el mindenki, hogy neki tetszik-e az újhullámos divat. De nem, manapság kötelező, hogy tetszen mindenkinek. Látszik is, hogy kiborulnak az emberek emiatt a lepontozásból. Pedig ha mindenkit el kell fogadni, akkor azt is, aki nem ért velünk egyet :)