Mennyire van hatással rátok az hogy mi történik a családtagjaitokkal akikkel mellesleg már nem éltek együtt?
Röviden összefoglalva: zűrös családban nőttem fel,mindennapos volt a fizikai bántalmazás a szüleim között. 16 évesen otthagytam őket és a 2 testvérem,a párommal együtt kezdtem el tervezni tovább az életem.Időközben anyám besokallt,elvált apámtól aki azóta börtönben van. Az öcsém elszakadt a családtól,saját útját akarja járni és valamiért apám mellett érvel inkább. A kishugom pedig a legnagyobb elszenvedője a dolgoknak,folytonos költözések,iskola váltások, pszichológushoz kell járni vele mert koncentrációs zavarai vannak.
Én kb 2 éve segítettem anyámnak hogy elinduljon a saját életében a hugommal,intéztem neki a mi közelünkben albit amit nehezen tudott fizetni egyedül de anyagilag is próbáltam segíteni. Majd a nagymamám felajánlotta nekik, hogy költözzenek oda mert akkor jobban megélnek a pénzükből.Nem tartottam jó ötletnek,de ő döntése. 1 éve hogy ott van,fizeti amit kell,hugom suliba jár stb. Nem zavarnak sok vizet. Viszont a nagybátyám papíron a ház örököse (de nem él abban a házban) és szinte remegnek a szaros házért,mintha anyám hosszútávra tervezne oda,pedig nyilván nem ez a cél. Most intézi,hogy legyen sajátja. Viszont most hétvégén azzal keresett meg, hogy a nagymamám aki mellesleg az ő anyja folyamatosan utalgat arra, hogy menjenek onnan,mert őt nem érdekli már senki. Anyám pedig felvetette, hogy nem-e költözhetnének hozzánk. Tanulok,dolgozok,mi is költözni tervezünk épp mert anyósom házában élünk aki külföldön van... felháborított egyrészt, hogy milyen aljas dolog hogy a nagymamám hívta őket oda, most meg ki akarja őket dobálni pedig semmi rosszat nem tettek ami indokolná, illetve az is hogy anyám mindig a menekülés gondolatát azonosítja azzal hogy majd akkor én mindig mindent felrúgok hogy segíthessek...
Leírtam neki a véleményem,hogy 2 hónapot csak kibírnak egymással ha megdumálják mert utána mehet a saját házába amit épp intéz. De én nem fogom megrontani a kapcsolatom az anyósommal azzal hogy random ide költöztetem a házba a családom és különben is..suli,munka...ők se hagyhatnak csapot-papot ott csak mert egy vénasszony nem bír magával. Azóta nem válaszolt nekem... viszont a hangulatomra rányomja a bélyegét egész hétvégén ez a dolog,mert egyszerűen kiakaszt hogy komolyan majd erről szól mindig az életem, hogy amikor mások nem tudják megoldani a problémájukat akkor elvárják hogy én beáldozzam magam értük...
Ti hogy szoktátok rendezni magatokban, hogy ne legyen ennyire hatással rátok a családotok dolgai?
21/L
Huh! Nem irigyellek, kedves Kérdező!
Ha rám hallgatsz, nem engeded oda őket magatokhoz, mert "véletlenül" a nyakatokon maradnak évekig.
Ha megorrolnak rád azért, mert nem az ő életük neked a fontosabb, hanem a sajátod, akkor azért haragudnak rád, amit ők is elkövetnek (elvárják, hogy másnak ne saját maga legyen a fontos, miközben nekik is saját maguk van előtérben). Ezzel akár lehetne is szembesíteni őket..
A kérdésedre a válaszom: Meghallgatom a családot, hümmögök rá, ha akarnak tőlem valamit, amit én nem, akkor határozottan elutasítom a dolgot vagy azt mondom, hogy átgondolom és pár nap múlva közlöm, hogy nem fog menni. Ezen túl meg nem foglalkozom az ügyeikkel, lerendezem magamban, egy "ők tudják, hogy vezetik az életüket"-tel. Már rég nem akarom megmenteni őket.
Az egyetlen élő nagyszülőmmel már 7 éve nem beszélek (szörnyen kihúzta a gyufát egy húzásával), azóta százszor kevesebb a stressz (szerette kevergetni a ....-t), abszolút kibírható...
Magadban? En ugy rendezem, hogy mndeki felnott onallo ember es van sajat dontesi joga. Tehat ha en azt dontom, hozzam nem koltozik olyan akit nem szivesen latok, akkor nem koltozik es nem fogok magamban lelkiismeretfurdalast erezni, mert a dontesemet nyilvan valamire alapozottan hoztam. Szerintem ez a te esetedben is igy van hisza a leirasod alapjan nem szeretned a sajat parkapcsolatod es az anyosoddal valo kapcsolatot megrontani. Es valljuk be a parkapcsolatod a jovod a jovo csaladod...ami maj dlehet jobb, mint amit neked a sajat szuleid biztositottak. Tehat bizz magadban es a dontesedben. Anyukadnak meg normalisan el tudod magyarazni, hogy nalatok nincs hely es te se szeretned es igen 2 honapot biztos kibirnak. A tobbit engedd el.
Tudom nehez, de masok jatszmaiban nem kell reszt venned. Itt panaszkodj, fujtass es utana biztos kicsit konnyebb lesz. Par nap es mar nem bant ennyire ez az egesz.
Nem költöztethetsz be senkit az anyósod lakásába önhatalmúlag, ezt ne is várja el az anyád.Te ott csak akkor rendelkezhetnél, ha te lennél a kizárólagos tulajdonosa a lakásnak.
Ha annyira segíteni akarsz, keress anyádéknak egy albérletet erre a két hónapra.
Az nem is lehet opcio egyaltalan, hogy oda koltoztesd a csaladod, ami nem a tied. Es pont.
Az anyosodnak ők nem rokonai...
Nem tehetsz arrol, hogy nagyanyadnak is elmentek otthonrol,meg a nagybatyadnak,de azt a ket honapot mar ki kellene birniuk.
Onkormanyzat, csaladsegito, esetleg kersz valakitol penzt es azt a nagyanayadnak adod...Nem hiszem el,hogy rajtad kivul nincs meg egy rokon,aki ne tudjon segiteni...
Semennyire, pont nem izgat.
Amikor nekem kellett volna segítség egyszer ebben a koszos életben, akkor totál magamra hagyott mindenki, mondván "felnőtt vagyok".
Oké, semmi baj, megoldottam, de hozzám senki jöjjön sírni vagy bármilyen szívesség miatt, mert pont úgy fogok hozzáállni, ahogyan ők hozzám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!