Most miért kell úgy kiakadni azon, hogy felveszek egy második keresztnevet?

Szia!

Én viszonylag régimódi gyereknek tartom magam, de én is csak arra bátorítanálak, hogy csináld. 💪 nem gáz, vagy ilyesmi, bár mindenkinek fura lesz máshogy szólítani téged

Szerintem is intézd el a második nevet. Abszolút megértem hogy zavar az hogy családon belül két személynek ugyanaz a keresztneve, netán még a vezetékneve is, akkor meg pláne.

Csak remélem hogy kikopik ez az idióta szokás végre, soha nem értettem miért kell ki.ni így valakivel családon belül.

Kifejezetten hanyok ettol a szokástól. Nincs amugy eleg név, hogy mindig ugyanazt kell adni a gyereknek is, ráadásul ami fixen Lacika, Evike, Pistike meg Eszterke. Valtoztasd meg, akkor lett volna ennyi eszük es kreativitasuk, mikor nevet választottak neked. Elmondani en is elmondtam volna nekik, azert a szuleim, es jo ha tudjak, de ha erre igy beflegmaznak, akkor mar csak azert is megcsinálom.

((baratomek családja is szerette ezt a szokást, de ott legalabb kapott o egy második nevet, es o is azt használja. egy baratnomeknel pedig a szülők Gergo-Anna, a gyerekek is Gergo-Anna. nagyon kreatív.. aztan amikor beszelgetnek sose tudjak mikor kiről van szo, es előszeretettel hasznalgatjak ok is a “kis” jelzőt..)

Szerintem ennek semmi értelme. Persze én is hülyeségnek tartom ezt a szokást, meg biztos idegesítő, hogy te vagy a "kis xy-ka", de akinek eddig kis xy-ka voltál, annak ezután is az maradsz. Aki meg eddig nem ismert, annak olyan mindegy, hogy anyukádat hogy hívják.

Ez a névváltoztatás nekem olyan "csakazértis" cselekedetnek tűnik, amivel eredményt nem érsz el, legfeljebb a lelkednek tesz egy kicsit jót. Ettől persze felőlem csináld, én nem ítéllek el érte, csak túl sok hasznot ne reméljük belőle.

Csináld, ahogy jónak látod... De azért azt elmondom, hogy nekem a szüleim nagyon hülye nevet adtak, több iskolába is jártam, de mindegyikben cikiztek miatta és még a mai napig is szoktak vele “vicceskedni” mindenhol, felnőtt emberek is.

Sőt van egy második keresztnevem is, ami tulajdonképpen az első keresztnevem külön anyakönyvezhető változata... :D

Tehát semmi értelme.

Még sem tudnám megváltoztatni a nevemet, mivel úgysem szólítana azon az új nevemen senki és nekem is nehéz lenne megszoknom, hogy leéltem 22 évet ezzel a névvel most meg valami más a nevem.

Minden egyes bemutatkozásnál azt érezném, hogy hazudok, még akkor is, hogyha hivatalosan meg lenne változtatva a nevem...

A már meglévő barátaidnak és rokonaidnak mondhatod, hogy “mostantól így hívjatok”, de teljesen kizárt hogy úgy fognak.

Én amúgy majd külföldön szeretnék új életet kezdeni, ha meglesz a diplomám... Ott sem fogom megváltoztatni a nevem, csak a terveim szerint lesz egy rövid becenevem, ami ugyan nem az én nevem becézése valójában, de a kezdőbetűk alapján abszolút lehetne annak is és az legalább nemzetközi.

De ennek is elsősorban az lesz az oka, hogy ne kelljen mindenkinek magyaráznom a kiejtést.

Szerintem ez kicsit olyan mint a fiatalkori kopaszodás a férfiaknál (én amúgy férfi vagyok és nekem az van és még csak nem is előnyös a fejformámhoz)... Ha megváltoztatod a neved, akkor az olyan mintha felvennél egy parókát. Sajnos a tényleges neved az, amit adtak neked a szüleid... És akármilyen rossz név is, boldogabb leszel ha elfogadod hogy az vagy Te és nem törődsz a véleményekkel.

X évet leéltél azzal a névvel, magadnak sem tudod ténylegesen bemesélni, hogy nem úgy hívnak.

Nekem elfogadni a nevem, olyan 15-16 éves koromban, ugyanolyan érzés volt, mint pár hete elfogadni azt, hogy kopaszodom és nincs semmilyen csodaszer ami ténylegesen szép, normális hajat növeszt nekem. A paróka meg vergődés... Jobban érzem magam, mióta leborotváltam, ha hülyébben is nézek ki.

Aki nem egy idióta, az tudja, hogy nem én tehetek róla... Na a nevemmel is hasonló volt. Szerintem jobb elfogadni.

Persze ez csak az én véleményem.

Továbbra is azt mondom, hogyha Te meg akarod változtatni, akkor csak rajta...

Én megváltoztattam a nevem, és felvettem egy másodikat is. Nem tudom milyen burokban élnek a fenti válaszolók, de az ember ismerősi köre azért pár évente cserélődik. A családomon kívül 2 régi barátnőm szólít a régi nevemen, mindenki más az új nevemet ismeri. A férjem, a férjem családja, a volt munkahelyi kollégák, a jelenlegi munkahelyi kollégák, az egyetemi csoporttársak, a második egyetemi csoporttársak stb. Ennek fényében, én eleg jó aránynak tartom, hogy összesen 7 ember ismeri a régi nevem, abból is anyám pl. "Kislányomnak" szólít mindig.

A lényeg, hogyha nem mostanában halsz meg, bőven lesz idő arra, hogy alig emlékezz a régi nevedre. Az, hogy anyukád megsértődik-e, az ő dolga, nem kell vele foglalkoznod. De mivel foglalkozol vele, gondolom még nagyon fiatal vagy, akkor meg még több időd van arra, hogy olyan néven szólítsanak, amit szeretnél.

Én egyébként nem a papírokkal kezdtem, hanem már a gimi elején úgy kértem, hogy szólítsanak, ami nekem tetszett, nem a hivataloson. Még a tanárok is vették a lapot, tiszteletben tartották. 18 évesen meg megváltoztattam hivatalosan is.