Mi erre a jó megoldás?
Párom (21) egyetemista, nyaranta dolgozik, és jól is tanul, kap ösztöndíjat, a nyári pénzből és az ösztöndíjból fenn tudja tartani magát, szülők anyagi segítségére nem szorul. Otthon van kiskertjük és földjük. A szülők (mind anyuka, mind apuka) elvárja, hogy segítsen otthon, ez rendben is van. Viszont a hétvégéje teljesen rámegy erre a segítésre, értsd mindenféle munka, amit kitalálnak neki. Így hétvégén, főleg, amikor jönnek a szezonok, nem tud tanulni. Javasoltam neki, hogy hétvégén maradjon a kollégiumban (ott lakott, még mielőtt beütött a járvány, most is maradhatna, ha kérvényezné). Ha hétvégére marad a kollégiumban, vagy esetleg jön hozzám, akkor abból veszekedés van (közte és szülei közt). Másfél éve vagyunk együtt, minden hétvégén haza szokott járni, ha 1-szer 1-szer nem megy, akkor konkrétan üvöltenek vele, és olyan dolgokat vágnak a fejéhez, ami nem igaz (sose segít, semmit nem csinál stb... holott ha kimegy kapálni, akkor azt az apja helyett csinálja, így addig az apjának nincs dolga... ki nem csinál semmit?)
Sajnálom a páromat, és tanácstalanul állok a dologhoz, ugyanis tervezzük a közös jövőt, akkor is így lesz? Hétvégén rohanni kell hozzájuk, a saját házunkkal, kertünkkel meg nem haladhatunk, ja és az én szüleimhez meg nem mehetünk? Vagy a másik opció, hogy ő megy a saját családjához, én is az enyémhez, na de akkor a hétvégén, amikor lenne időnk egymásra, váljunk külön?
Egyébként jó a kapcsolat közte és a szülei közt, illetve én is jóban vagyok a szüleivel, ez az egy dolog, amit nem értek. Ráadásul nem is szabadidőre lenne szüksége, hanem időre, hogy tanuljon (egy nehéz szakot végez, egyre több a tanulnivaló).
A továbbtanulásához hogyan álltak annak idején a szülei?
Ellenezték, eltűrték, netán támogatták és örültek neki?
Mert ha ez utóbbiról van szó, akkor meg kellene érteniük, hogy párodnak most elsődleges kötelessége az egyetemi tananyagot megtanulnia.
Ha csak eltűrték, vagy egyenesen ellenezték, akkor a maguk szempontjából logikusan cselekszenek, de ebben az esetben nem kéne erőltetni azt a jó viszonyt, hanem el kéne távolodni tőlük.
Egyébként teljesen reálisan látod a jövőtöket: amikor már mindketten dolgoztok, együtt laktok, házasok lesztek, akkor se tudtok elmenni pl. kirándulni egy jót hétvégén, vagy barátokkal eltölteni az időt, mert a párodnak tavasztól őszig mindig ott kell majd lennie a szüleinél.
És a jó viszonyotok addig fog tartani, amíg ezt lenyelitek tőlük. Amint ellenkezni fogtok, azonnal durva támadásban lesz részetek, és valószínűleg, te, kérdező, te leszel a bűnbak, a felbujtó, aki miatt a kedves kicsi fiacskájuk nem hajlandó minden hétvégén náluk robotolni.
Ebből csak az a kiút, ha párod felvállalja konfliktust a szüleivel. Az egyetemi tanulmányok előbbre valók, és ha majd dolgoztok, időnként jöttök segíteni, de alapvetően a magatok életét fogjátok élni. Most kell ezt kiharcolni, ill. a párodnak választania, hogy a saját életét akarja élni, vagy a szüleiét.
Aki 21 évesen se képes magáért se még kiállni azzal te ne tervezz semmi közöset,jó tanács...
70F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!