Szerintetek ez idegesítő vagy csak én csinálok belőle nagy ügyet??

Az anyámról lenne szó. Én 18 éves vagyok (lassan 19) és van 2 tőlem kissebb tesóm. Anyám folyton elvárja hogy mindenről beszámoljak hogy hova megyek stb szinte életem sincs már. Alig járok el valahova alapbol azért mert nincs sok barátom kicsit befarsultam 1 éve. De a masik oka pedig az, hogy mivel tudom hogy jönnének a kerdesek meg a beszólások igy nincs is sokszir kedvem menni sehova .Régebben rengeteg barátom volt igazából nem tudom mi lett velem de nem keresem masok társaságát már. Tehát 18 eves vagyok nincs túl nagy önbizalmam de azért kijelentenem hogy nem vagyok egy csunya teremtés mégis úgy érzem magam hogy egy fura ember vagyok aki tényleg csak itthon kuksol folyton . Leérettségiztem szereztem egy szakmát de még mindig úgy kezelnek mint egy 13 évest. Oké hogy itt lakok velük de jó lenne egy kis magánélet is. Rohadtul elegem van már ebből. Tegnap is 3után kimentem a barátomhoz (akiről o nem tud nyilván mert semmi kedvem neki beszelni már ilyenekről se ) de egyből elkezdett dumálni hogy ilyenkor megyek ki mikor sötétedik holott csak akkor volz mar időm de mar annyira nem erdekel ez az egesz hogy ő mit gondol. Semmu nem jo neki nincs 1 db tetoválásom se de most megtetszett 1 És elküldtem neki hogy nézze meg erre az volt a válasz hogy miért pont ezt ? Ez hogy nez ki... Nem kell tetovalas.. könyörgöm. 19 éves vagyok lassan másoknak 15 evesen tetovalasuk van. Szerintem ha 20 eves leszek is ezt fogja csinalni. Más 14 évesen jobban szórakozik mint én .Én minden nap annyit csinalok hogy a tesómat hordom iskolába és itthin takarítok vagy ha kell akkor fozok és mosok . Úgy érzem magam mint egy gyerekes anya és elegem van abból hogy mindent megakar nekem szabni. Mindenről be kell számolni semmi magánéletem. Egy vadidegennek szívesebben beszelek a dolgaimrol mint a saját anyámnak vagy a csaladomnak. Úgy érzem az az egyetlen megoldás ha elköltözök de még most úgysem tudnék. Neha mar legszivesebben megölném magam. Annyira gáz volt mindig hogy ameddig a barátaim régebben bulizni jártak egy közeli szórakozóhelyre engem soha nem engedtek most meg mar kedvem sincs menni pedig mehetnék csak ninxs kedvem hallgatni a hülyeségeit. És most is rohadt gáz mások elott hogy engem igy korlatoznak, sokszor voltam kigúnyolva e miatt az iskolában... ha én valamit kitalálok egybol uzy allnak mindnehez hogy ez minek ez hulyeseg stb. Alig támogatnak valamibe,amikor érettségiztem akkor is amíg másokat a szüleik támogatták en sokszor már előtte évekkel is azt hallgattam hogy nem fog sikerülni stb. De sikerült mégis:) amikor a szakmámat szereztem meg és sikerült a vizsgám anyam mondta h ügyes vagyok és annyira fura volt h elsírtam magam. Hirtelen ennyi jutott eszembe kicsit hosszú lett de remélem nem gond. Mi erről a véleményetek ? Vagy mit csinálhatnék? 18/L