Hogyan mondjam el?

"Ha szar a kapcsolat, ilyen indokkal maradjon benne? Omg...az a gyereknek 10000x rosszabb lenne!"

Nem. Ha sz.r a kapcsolat, akkor lépjen ki belőle, és vetesse el a gyereket. Senki nem mondta, hogy maradjon benne.

Itt szerintem az a probléma, hogy haza kell költöznöd. Ez nem biztos, hogy jó lesz a szüleidnek. Biztos segítenek, de egy idősebb embernek nem hiányzik a mindennapos gond egy babával, ők csak nagyszülők legyenek, ne nevelőszülők.

Ha nem oda költöznél, akkor semmi gond ezzel, talán nem az ideális helyzet, de ez van. Mondjuk nem azzal kell összeállítani, hogy inkább ez, mint egy rossz kapcsolat, az olyan, hogy inkább lószart eszek, mint tyúkszart. Eleve jó kapcsolatban érdemes gyereket vállalni, a jó kapcsolat meg nem magától lesz jó. De ez most nem fontos, csak megjegyeztem.

Azért a szüleidet sajnálom. Gondolom nem úgy képzelték el az életüket, hogy a felnőtt gyerekük terhesen odacuccol hozzájuk, és majd ők is hallgathatják a babasírást.

Sajnálom a gyereket is, mert apa nélkül nő fel.

Téged nem sajnállak, neked lehetett volna több eszed is, pl. ha nincs hova, nem szülök, ha szar a kapcsolatom, nem szülök stb. Ha most nincs megoldva a lakhatásod, gyerekkel majd hogyan oldod meg? Költői kérdés volt amúgy.

Kèrdező!

Én a helyedben százszor àtgondolnàm. Lehet, hogy most a terhesség nagyon felnagyít dolgokat, amik mellett egyébként elsiklanàl. Hormonálisan, fizikailag, érzelmileg tényleg más állapot. Nem biztos, hogy amit most érzel, valóban így is van. Próbáltad megbeszèlni a pároddal, hogy mi a gond?

Ha mégis szakítàsra kerül a sor... azért azt àtgondolnàn, hogy mikor. Lehet hülyén hangzik, de ha az első időben nincs az apa a gyermek mellett, talán nem fog annyira kötődni hozzà. Talán csak egy "idegen kisgyerek" lesz neki, akire gyerektartàst fizet majd. Ha még egy parányi esély van rá, hogy javuljon a kapcsolatotok, akkor azt add meg magatoknak. Hogy tényleg tiszta lelkiismerettel dönts amellett, hogy a gyerekednek hétvégi apukàja lesz.

Nem kell felháborodni, kicsi csillag.

1. Ne add már be senkinek, hogy tegnap romlott meg a kapcsolatotok!

2. Valami oka csak van, hogy megcsalt.

3. Nem akarsz bent maradni egy rossz kapcsolatban, oké, de akkor minek szülsz oda egy gyereket?

4. Soha nem fogtok ezek után elválni, mert a gyerek ott lesz, ő össze fog titeket kötni egy életre.

5. Ha a párod 2 évig nem tudott kitartani melletted, akkor majd a gyerek miatt ki fog tartani? Te is tudod mi erre a válasz.

6. Anyádék nyakára szülöd a gyereket, akik hallgathatják majd a gyereksírást, gondozhatják a gyerekedet, amíg talpra állsz, de ez akkor sem normális.

7. A kérdésed: "Hogy mondjam el anyucinak meg apucinak, hogy terhes vagyok, de a gyerekem apjával már nem szándékozom együtt lenni, de azért össze akarom kötni vele az életem egy életre (a gyerekkel)?" Az én kérdésem: Ha egy ilyen problémához kiírsz ide egy kérdést, hogy hogyan mondj el valamit a szüleidnek, akkor hogy fogsz komoly problémákat megoldani? Majd jössz gyakorira?

8. A gyerek fogja meginni a levét ennek, a te és a párod felelőtlenségének.

Amúgy az megvan, hogy rohadtul senki nem kérdezte, hogy szerintetek megtartsa -e a gyereket? Mégis milyen jogon osztogattok neki olyan tanácsokat, hogy vetesse el a babát, miközben ő vágyik rá? És most őszintén, hány olyan család van, akik tényleg a gyerek felnőttkoráig harmóniában éltek együtt, ezzel tökéletes példát mutatva a gyereknek? Nagyon kevesen. A legtöbbek elvált szülők gyerekei, vagy csak egy szülőjük van, esetleg árvaházban nevelkedtek, két egynemű szülőjük van, vagy éppen együtt vannak a szüleik, de folyamatos a veszekedés. De még mindig nem értem, hogy ehhez nektek mi közötök, nem gondolhatjátok komolyan, hogy egy ilyen fontos kérdést majd a gyakori anonim népe fogja eldönteni.

A kérdésre válaszolva, biztosan nehéz lesz, és a szüleid sem fogják túl jól fogadni a helyzetet, de szerintem is az a legjobb, ha személyesen, egybe elmondod az egész sztorit. Sajnos ha vársz sem lesz egyszerűbb “magyarázkodni”, így jobb, ha minél előbb túlesel rajta.

Azért tanácsolják neki, hogy vetesse el, mert süt az írásából, hogy csak azért vállalja be a babát, mert fél, hogy egyedül marad - ezzel egy ok, hogy elhagyja a csávóját. Mert amúgy vele maradna, ha nem lenne a gyerek. Sérti az önérzetét, hogy valaki jobb nála, hogy a férje máshol kereste a boldogságot.

Még egyszer leírom hátha felfogod: SENKI NEM MONDTA, HOGY MARADJON VELE. Nem kell vele maradni, de ne vállaljon már olyan gyereket, aki

1. Nem tudja se magát, se a gyereket eltartani

2. Még mindig a szüleitől függ érzelmileg, ha arról ír ki kérdést, hogy mondja el nekik, hogy terhes és közben válni fog.

A kérdező gyerek agyilag. Nem az aggasztja, hogy hogyan meg miből fogja felnevelni a gyereket, hanem hogy mondja el a szüleinek.

Azt hol olvastátok, hogy megcsalta a férje?

Kérdező, hány éves vagy?

Ha csak 3 hónapja kezdtél figyelni a jelekre, akkor max. néhány hete gondolhatod azt, hogy nem jó a kapcsolatotok. Azért ez nem ilyen egyszerű, hogy akkor el kell válni, nem kellene megbeszélni a dolgokat?

Vagy ha tényleg az van, hogy másik nőt választott már a férjed, akkor mindegy.

Akkor kérj tanácsot a szüleidtől, szerintem ne azt mond, hogy elváltok, ode kell költöznöd a gyerekkel, hanem mond el, hogy vége a kapcsolatotoknak, nem tudod mit tegyél.