Jól tettem, hogy kiálltam magamért?
Apámmal totál ellentétek vagyunk, semmiben sem egyezik a véleményünk. Az zavarja jelenleg, hogy szerinte nagyon magas a hangom és nagyon nőies. Meg hogy semmi férfias sincs bennem. Én ezt egy ideig tűrtem, de a napokban ezt megelégeltem és összevesztem vele. Azóta nem szól hozzám. Azzal indokolja, hogy "kislányokkal" nem veszekszik.
20f
Meglepödök egy-két kommenten. Hiába az apja, akkorse szólhatja le ilyesmi miatt, föleg hogy nem is tehet róla. Attol, hogy valakinek gyereke van nem lesz tökéletes ember. Sajnos sok eset van amikor a gyerek sokkal emberibb és sokkal intelligensebb, mint a szülei.
Én 18 éves korom óta állok ki magamért itthon az anyámnál ~20 évvel idősebb "nevelőapámmal" szemben. Te is jól tetted, hogy kiálltál magadért, nem szabad hagyni magad! Föleg az apádnak szeretnie kéne és támogatni nem lehordani egy ilyen kis dolog miatt amiröl semennyirese tehetsz. Ha meg tehetnél is, akkorse kéne problémázni rajta, ha így esik jól.
Sajna nehéz józan ésszel hatni néhány emberre föleg férfiaknál van az a hatalomvágy, hogy uralkodni akar a másik felett és mindennek ugy kell lennie ahogy ő akarja... Nagyon nem normális ez. Sajna tapasztalat a környezetemben.
Apád ugyanolyan menthetetlen tahó, mint az enyém volt, és még sok más vén hülye szerte az országban. Tedd ugyanazt, amit én: költözz el a francba, és felejtsd el, hogy valaha is ismerted. Majd ha egyszer megkeres, és könyörög, hogy segíts neki, mert beteg, öreg, akkor mondd meg, hogy férfi létére álljon meg a saját lábán, ne egy kislánynak siránkozzon.
Sosem értettem, hogy tudnak egyes spermadonorok (mert apának nem nevezhetem őket) ilyesmiket vágni a saját gyermekük fejéhez. Az enyém ennél szemetebbeket is.
Én voltam az egyik, aki azt mondta, hogy helyes, hogy kiálltál magadért, továbbra se hagyd magad. Még az jutott, eszembe, hogy lehet, hogy részben ezeket "apai poénnak" szánja, direkt azért bszgat, hogy visszaszólj neki. Mondjuk nem jó poén, de valaki ilyen.
Mindenesetre azért javaslom, hogy túlzásokba azért ne ess, és legyél békülékeny. Nem olyan jó haragban leélni egy életet, főleg a szülők iránt. Bocsáss meg neki, de próbáld elérni, hogy többé ne bántson, főleg olyan miatt, amiről nem tehetsz. Van aki észhez tud térni. Sajnos, azért van esélye annak is, hogy apudnak van valami lelki baja, és valójában ő fél attól, hogy lányosnak hiszik. Talán egy gyerekkori trauma. Vagy látens homoszexuális. (Mondjuk ezt macsós lenne odaszúrni, hogy "bzi vagy, hogy ilyenekkel szgatsz?", de ez meg nem oldaná a problémát.)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!