Jól tettem, hogy kiálltam magamért?
Apámmal totál ellentétek vagyunk, semmiben sem egyezik a véleményünk. Az zavarja jelenleg, hogy szerinte nagyon magas a hangom és nagyon nőies. Meg hogy semmi férfias sincs bennem. Én ezt egy ideig tűrtem, de a napokban ezt megelégeltem és összevesztem vele. Azóta nem szól hozzám. Azzal indokolja, hogy "kislányokkal" nem veszekszik.
20f
A hangodról nem tehetsz, "nem ér" kicsúfolni ez miatt senkit. Egyébként meg valószínűleg örökölted valakitől. (Lehet, hogy tőle??)
Ha hozzám nem szólna apám, akkor az ilyen előzmények után odaszúrnék neki, hogy "na mi van, még mindig meg vagy sértődve, mint egy hisztis kislány?"
Nem tudom, hogy jó tanács-e, de bennem bizonyítási vágyat szülne, hogy kemény, férfias vagyok, férfiasabb, mint ő. Tapasztalatom szerint ezzel az a baj, hogy ha esetleg mégsem sikerül, vagy csak nagyon sokára, a béke segge alá leviszi az önbizalomszintet.
Na, én egészen biztosan nem húszéves vagyok.:D Meg amúgy is, a kornem érdem, csak állapot.
És igenis jól tetted,hogy kiálltál magadért. Ahogy már írták előttem, nem tehetsz a hangszínedről.
Nekem is van két gyerekem, nyilván ők sem hibátlanok, de soha eszembe nem jutott volna, hogy olyasmi miatt kössek beléjük, mint mondjuk testalkat vagy hangszín...
Aki meg a pelenkát emlegeti...hát azért nagy valószínűséggel egy ilyen kaliberű férfi nem valószínű, hogy tisztába tette, mert az ugye női munka.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!