30 év felettiek, milyen gyakran látogatjátok a szüleiteket?

Külföldön élünk, évente 2x.

Mikor Magyarországon laktam kb 200 km-re, akkor 2 havonta, mikor ugyanabban a faluban, akkor hetente, de volt hogy gyakrabban.

"Nem várható el dolgozó felnőtt embertől, hogy hetente látogassa"

Anyád és apád is dolgozott, netalán még tesód is volt, vagy neki idos, segítségre szoruló szülei mégis forditott rád (jó esetben) elég időt, energiát, gondoskodást. Nem hiszem hogy nekem kéne stájalnom, hogy mi várható el, okyannal szemben aki beszélni, járni, wczni tanitott és evekig torolgette a seggem, tette elém az ételt.

Hála és köszönet mond nektek valamit amúgy?

Párom rendőr, van munkája bőven, mégis legalább 2x megy 1 órát, hogy egyedul élő anyjának fát vágjon, sefitsen stb. Heti 1x,kéthetente mi is megyunk vele a gyerekkel. De minden nap irunk, hivjuk egymást.

Én szüleim a szomszéd utcában laknak, minden nap megyunk egy kávéra legalább, de ezen kívül is irkalunk viberen hogy ki mit csinál epp, a gyerek stb.

28 es 43 evesek vagyunk.

Én néhány havonta szoktam haza nézni, 2 óra az út autópályán.

Valahogy eltávolodtam a családtól, ha "haza" megyek se igazán érzem magam otthon, telefonon is ritkán beszélünk.

Azt vettem észre ez amolyan ördögi kör. eltávolodtunk. anyámnak lenne rá igénye, hogy beszéljünk, de egyszerűen nem tudom mi történik velük ők se tudják velem mi történik, régebben is ha beszéltünk úgy éreztem unnak, nem tudnak hozzá szólni a dolgaimhoz.

Aztán kialakult a magam élete, barátok, ismerősök. Dolgozom, élem az életem és valahogy nem is vágyom rá, hogy bármiről beszámoljak bárkinek.

23

A hálának és köszönetnek semmi köze ahhoz, hogy hányszor megyek át anyámékhoz.

3 hetente megyünk, de olyankor ott vagyunk szombat délelőttől vasárnap késő délutánig. Nem egy városban lakunk sajnos, de nem is olyan messze, 60 km-re.

Anyósomék 10 percre laknak, velük többször kevesebb időre találkozunk.