Egyetemisták, akik haza lettetek küldve a koliból. A szüleitek veletek is enyhén érzékeltetik, hogy kicsit útban vagytok már nekik?

Embert próbáló idők ezek.

Nyilván te sem költöztél volna haza, ha nem lett volna muszáj. Nyilván a szülők is tudják ezt. Meg szeretnek is téged, ahogy te is őket bizonyára.

Csak 3 nagy gyerekkel nyomorult pár tucat négyzetméteren, főleg, ha otthonról dolgoznak - jajj....

Én egy kicsi lakásban élek a nagy gyerekkel, bejárok dolgozni, ő online egyetemista, de részmunkidőben bejár maga is - és mégis szinte balettozunk, hogy ne kapjunk nagyon össze. Alapvetően nincs bajunk egymással, azon kívül, hogy már lassan egy éve egymás idegeire megyünk.

Próbáljátok meg túlélni. Már nem tarthat soká...

Na azert ne tulozzunk mar utolso.. (13)

Egy csalad nem igy mukodik. Nem ugy van hogy jaj 20 eves koraig jovan' megvan a gyerek, aztan elkoltozik (akkor is hazajar mondjuk havonta) es hirtelen haza kell mennie fel-1 evre, akkor mar mindjart sz.r es miert van itthon. ( nem onszantabol, ja es mellette dolgozik pff.. Fel Mo egyetemistaja nem dolgozik csak jatszik otthon, van pár ismerősöm... ).

En megertem hogy akinek kicsi a lakasa, rosszabb, de istenem! Emberekrol van szo. Egy 23 eves "gyerek" -kel ne mondd mar hogy nem lehet szot erteni! Vagy akarmennyi idossel! Ha szolsz hogy Laci ez igy nem jo, ha mar itthon vagy legalabb mosogass el napi 1x, akkor azt ne mondd mar hogy nem csinalja meg.

Vagy az ilyen szulok mit ereznek? Ha a gyerekem utcara kerülne mert ne adj isten albiba lakna es felmondjak a szerzodest, esetleg a munkajat is elvesziti, es nem talal fel-1 evig (mert ja. Ilyen is van) akkor ott roh.djon meg az utcan, mert nekem faj hogy az egyik szoba nem lesz ures? Vagy mi?? "egymás idegeire megyunk" felnott ember tud tarsasagban elni ugy hogy ne menjenek egymas idegeire. Fokent igaz ez az emlitett egyetemistakra, akik evekig 3-4 IDEGEN emberrel laknak/elnek egyutt.

Pedig most épp azt tetted,

Nem mindegy hogy egy 2 szintes családi házban lakik 5 ember vagy egy panel,vagy bérházban az utóbbinál.ha mindig ősszel vannak zárva akkor persze kicsit egymás agyára mennek .

"nem így képezlték el magukat 55 évesen 3 gyerekkel.. Nem kell gyerek,főleg nem eszköznek mert az ilyenkor kiütközik."

Az én fejembe is ez a mondat ütött szöget.

Leszögezem, hogy én megértek mindenkit, ha valakinek lejjebb van a tűrésküszöbe, mint az enyém, az már hazudik, mert annyira nehezen viselem magam körül a zsizsegést (főleg, hogy szabadúszóként itthonról dolgozom már huszon éve).

DE: Azért akit a saját gyerekeinek a puszta léte is idegesít, mert nem így képzelte el 55 éves korára az életét, azért nagyon furcsa. (Más az, ha a felnőtt gyerek ajtót csapkod, zenét üvöltet, nem segít semmit, de a kérdezőnél szó sincs erről).

Szóval én is azt mondom, ha már a jelenléte idegesíti a szülőt, és neki "elképzelései" voltak 55 éves korára, akkor előbb kellett volna gondolkozni. Vagy nem csinálni gyereke(ke)t, (mivel semmi garancia arra, hogy 20-22 évesen kirepül), vagy pedig úgy sáfárkodni a pénzzel, hogy a három gyerek feneke alá tenni egy lakást, és akkor megvan az áhított szabadság a szülőnek az ötvenes évei közepére.

14 vagyok.

Utolso nagyon jol leirta. (18as)

17-esnek meg uzennem, hogy mondd mar el hogy van az hogy jaj "lakhat otthon bármeddig", de azert ha mar otthon lakik (nem onszantabol!!!) vágjuk a fejehez hogy hat mi nem igy kepzeltuk el az eletunket ennyi idosen...

Szerinted oke 20 eves koraig eltartani a gyereket, de ha beut a sz.r akkor hogy gondolja hogy az egyik ures szobat megkapja nalunk. Ha meg is kapja, nehogy azt higyje mar hogy hazajott! Mondjuk a szemebe hogy amugy mi nem igy kepzeltuk el a dolgokat. Hat megsugom: SENKI nem igy képzelte el ezt az idoszakot.

Ha nekem van gyerekem azt szeretem, nem pedig hozza vagok ilyen dolgokat mar bocs.

ne üzengess , hanem gondolkodj...

Elköltöztek az ikreink 4 éve. Nekünk akkor átalakult az életünk valamennyire. Évek óta nem tehettem meg, hogy kényelmesen ejtőzzek a kádban akár két órát, mert nem csak egyedül voltam, nyilván alkalmazkodtunk. Nálunk hálóban tv nincs, csak a nappaliban. Van egy megszokott esti rutinunk, ha most hazaköltöznének a lányok (amit nem bánnék cseppet sem, de sajnos nem fognak), ez is megváltozna.

Nem ugyanaz a helyzet, hogy otthon lakik 25 éves koráig, vagy elmegy, majd évek múlva visszajön. Pláne nem úgy, hogy most össze vannak zárva szinte 24 órára mind, akülső inger nulla, otthonról munka, suli, minden.