Egyetemisták, mennyi jártok haza havi szinten? Miért nem érti anya, hogy nekem fárasztó otthon lenni?
Elsőéves vagyok, az otthonomtól 230 km-re. Igaz, hogy autóval járok, de még azzal is jó két és fél/3 óra az út, ha nincs sehol dugó, vagy baleset. Most, hogy itt volt a fagy, hó, inkább nem is erőltettem ezt, mert addig ok, amíg autópálya van, de egy 100 km-es szakaszon nincsen, és ott katasztrófa az út. Nincs is annyira régóta jogsim, tehát egy-egy ilyen eléggé lefáraszt...
Plusz otthon folyton őrültek háza van, esély sincs a nyugira. 3 db 3 éven aluli tesóm van, a picik ikrek. Szóval nem nagyon van olyan, hogy csend lenne. Emiatt nem is jöhet hozzánk senki, mert anya férje olyankor húzza a száját. Viszont kisváros, házon kívül kb semmit nem lehet csinálni, van két kocsma, és egy étterem, aztán ennyi. Persze anyáékat is megértem, hogy nem akarnak plusz 1-2 embert kerülgetni, de leginkább csak a szobámban lennénk. Na, mindegy.
Szóval havonta-kéthavonta járok haza, és anya emiatt neheztel. Hogy ahogy vége lett a karácsonynak, jöttem vissza, és januárban sem voltam otthon, alig lát. De azt nem mondhatom meg neki, hogy azért, mert a hajamat tépem az otthoni állapotoktól. Az életem legnagyobb részében egyke voltam, hozzászoktam a csendhez és ahhoz, hogy otthon egyedül vagyok. Most meg hajnal 5-kor arra kelek, hogy dörömbölnek az ajtómon, vagy hogy valamelyikőjük sír. Ne értsetek félre, szeretem őket nagyon, de 2-3 óra után már fárasztóak, főleg, ha én vigyázom rájuk... Itt meg itt van a lakás, nem kell figyelnem arra, hogy halkan járkáljak, vagy hogy mikor megyek fürdeni pl. Egyedül vagyok, bármikor csinálhatok bármit. Ráadásul itt azért több a programlehetőség is, a barátaim nagyrészével könnyebben találkozok.
Szorgalmi időszakban kb havi 1-2 alkalommal hétvégén, vagy még annyira se. Bár nálunk rengeteg a félévközi zh, amikre hétvégente tanul mindenki ezerrel.
Bár belegondolva vizsgaidőszakban sem mentem haza gyakrabban, mert a komoly vizsgákra kell 1 hét felkészülés, amihez nekem csend és nyugalom kell. Igaz, hogy otthon nálunk szerencsére nincs kisgyerek, de enélkül is elég sokat elvesz a tanulásból, hogy anyáékkal beszélgetek, segítek nekik ebben-abban stb. Szóval én mindig a tanulással érvelek (ami igaz is), és ezt megértik szerencsére.
Én kolis vagyok, 40 km-re/ 1 órára van otthonról és a hét felét otthon töltöm, plussz az egész vizsgaidőszakot.
Egyke vagyok, a kutyáim miatt járok haza és egy kicsit a nyugalom miatt is.
Teljesen megértelek, ha lehetne lakásom vagy csak valahogy a kutyák velem lehetnének, csak havonta járnék haza.
Azok az ismerőseim, akik kb olyan messze laknak, mint te, szintén 2-3 havonta mennek csak haza. De van jópár olyan is, aki fél órára lakik a kolitól, mégis néha hetekig haza se megy, még mikor rég megvan az összes vizsgája, hétköznap akkor is a koliban alszik.
Felnőtt vagy, nincs szükséged a ricsajra és megvan a lehetőséged, hogy ne kelljen hallgatni és élvezetesebben töltsd el az idődet.
A szüleidnek szerintem viszont ezt így nem kéne kerek perec elmondani, nyílván nagyon szeretnek téged és hiányzol nekik, azért szeretnék, ha többet lennél otthon. Idővel megszokják majd...
Megértelek téged teljesen! Minden ember más és más, nem ugyanarra vannak igényei. Valaki hetente haza jár valaki csak havonta.
Szerintem a legfontosabb amit első helyen szem előtt kell tartani az az, hogy amiért te elkerültél otthonról(tanulas vagy munka kinek mi) az menjen, és ehhez a legmegfelelőbb körülmények biztosítva legyenek. Ha valakinek az utazás vagy az otthon lét faraszto és a tanulas rovására menne, akkor ezt az otthonaiknak is el kellene fogadni.
A te helyzetedhez képest az enyém 100%ban az ellentettje, de megértelek. Nekem pont az van, hogy 140kmre, lakok Budapesttől (oda járok suliba) de minden héten hazajárok, van hogy hétközben is 1-1 napra amikor már nem bírom. Utalom Budapestet, utalom az albérletet ahol vagyok, mert egy 32nm-es kis lyuk egy légtér a lakótársammal és folyton zavar, nem tudok tőle se tanulni se pihenni. Másrészt magàt a várost is ki nem állhatom. A barátaim is messze vannak tehát nekem semmi jó nincs itt, ezért járok folyamatosan haza.
Ami közös. kettőnk helyzetében az az, hogy én is ezt a rengeteg utazást annak érdekében teszem, hogy ami az első számú feladatom a tanulas, az jól menjen is minden ehhez szükséges körülmény biztosítva legyen. Én otthon a szobámban tudok nyugodtan tanulni, sehol máshol.
Valahogy el kellene magyarázni a szüleidenek, hogy te miert nem jársz haza. Ülj le velük, meg fogjak érteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!