Fiatal felnőttek, akik még otthon laknak, de már dolgoznak. Ti mennyi pénzt adtok haza havonta?

Hacsak nem éhezünk, nyomorgunk, egy forintot sem kérnék, amíg azt látom, hogy rendszeresen tesz félre a saját lakására. Nyilván elfogadják, hogy néha vegyen ezt-azt vagy be vásároljon, de nem kellene havi X ezret leadnia kötelező jelleggel.

Én nem értem, hogy aki nem ad egy forintot sem a gyereknek lakásönerőre, az miért hátráltatja még azzal is, hogy elvesz a fizikából? Akkor mikor lesz annak a gyereknek lakása, családja?

Az is le lett pontozva aki keveset adott, meg az is, aki tul sokat. :D

Tolem nem fogadtak el semmit, de a sajat habokjaimat magamnak kellett fizetnem. Dragabb kaja, ruha, sajat mososzer, kozmetikumok, szamitogepes cuccok, ezeket magamnak finansziroztam. Igy 3 ev alatt jött össze az önerő egy hazra falun.

Szerintem ez egy jo szuloi hozzaallas volt.

A szüleim nem fogadnak el semennyit. Azt mondták, tegyem félre a fizetésem az utolsó fillérig, használjam ki, hogy otthon élek, mert nem tudnak lakást venni nekem. 4-5 év alatt így összejön annyi pénz, amihez már csak minimális hitel kell és lesz saját otthonom.

Szerintem ez a célravezető viselkedés mindkét féltől

Mintha külön éltem volna, a rezsi-kaja rám eső részét álltam fixen, meg nagyobb ünepekkor plusz bevásárlást csináltam én is.

De nem volt ez így baj, nem vártam el, hogy a másik fizessen mindent, mikor én is ott élek (nem "otthon", egyik rokonnál laktam sokáig)

Én már külön élek, de amíg a szüleimmel éltem, nem kellett semmit adnom, el sem fogadták volna. Nem azért, mert annyi pénz volt, átlagos körülmények között éltünk.

Mondjuk gondolom látták, hogy nem szórom a pénzt, ami van azt félreteszem. Ha mondjuk otthon problémát okozott volna a rezsi kifizetése, én meg egyfolytában utazgattam, buliztam volna, akkor talán szóltak volna, hogy ez így nem olyan jó.

Nálunk 50 ezer lett megbeszélve, ebben benne van a rezsi+kaja hozzájárulás, fizetéstől függetlenül testvéremmel mindketten ennyit adunk be. Nem kell külön venni az ételt, tisztasági cuccokat, csak amit magamra elszórnék ruhára vagy hobbi célra bármit. Jól élünk, szüleim nagyon jól keresnek, én is, egy fél lakás is a nevemen van, tehát nem kell majd olyan sokat szenvednem egy saját házért, így teljesen korrekt, hogy ennyit elkérnek. Ha nem lenne semmi kiindulási alapom az életre, lehet nem kérnének ennyit, bár szerintem ez se sok, valószínűleg csak az étel több mint ötven ezer, amit egy hónapban megzabálok :D

Vannak ismerősök, akik ki vannak akadva, hogy milyen kegyetlenség már a gyerektől pénzt kérni, pedig szerintem ez pont megtanít arra, hogy nem tarthatom meg az egész fizum, abból sajnos egy rész mindig el fog menni lakhatasra például. Nekem nincs ezzel semmi problémám, eddig mindent megadtak nekünk, semmiben sem szenvedtünk hiányt, pedig voltak nehéz időszakok. Itt az ideje, hogy egy kicsit mi, "gyerekek" is viszonozzunk valamit.

27-es vagyok

Szerintem aki megteheti, az úgyis támogatja annyiban a gyerekét, hogy nem kér tőle semmit, bár ebből adódik a kérdés, hogy ha esetleg nem tervez elkoltozni mondjuk 30 éves koráig, akkor ingyen és bérmentve fog létezni? Azért ez sem megoldás így szerintem, szóval valahol kell egy határt húzni, ahonnan már igenis felnőtt embernek számítasz, és nem várhatod el, hogy addig kitartott legyél, amíg el nem költözöl. Az itteni válaszok alapján is átlagban 10-50 ezreket kérnek a szülők, ami egy minimal bérből levonva is kb semmi :) De tény, én könnyen beszélek, tudom. Ha arról lenne szó, hogy albérletbe kellene mennem, akkor is inkább otthon maradnék, gyűjtögetnék, de mindenképp beleadnék a közös kasszába, elvégre már van saját fizetésem.