Érzelmileg zsaroló szülő ellen mit lehet tenni?

Már több éve elköltöztem otthonról, de újabb és újabb bűntudatkeltő dolgot ki tud még mindig találni az apám. Ő egy nagyon nárcisztikus, zsarnok személyiség, gyerekkoromban is mindig mindennek úgy kellett történnie ahogy kitalálta, ha nem egyezett a véleményünk akkor üvöltött, nyilván csak az övé volt a helyes. A frusztrációit mindig rajtunk vezette le, a felelősséget mindig másra hárította. Az első komoly kapcsolatomnak is miatta lett vége, mert nem bírta elviselni a páromat, ezért hetekig nem volt hajlandó beszélni velem, nem hajlott kompromisszumra, megbeszélésre, nem találkozhattam a párommal (hónapokig titokban még együtt voltunk, de ép ésszel ezt nem lehetett bírni). Itthon döglik egész nap a tv előtt, anyukám csinál mindent, mégis vele ordít állandóan, hogy minek zörög, miért csinálja ezt meg azt. Én évek óta mondom neki, hogy nem akarok a szülői házban élni, sajátot szeretnék, nem egy tanyán képzelem el az életem. De akkor is elkezdi, hogy hány generáció munkája, és kb hogy tehetem meg ezt, hogy nem becsülöm, és nem akarom. Anyukája velük lakik, ő kb szarik a fejére, nem megy vele sehová, de engem folyamatosan csesztet, hogy miért nem ülök ott órákat és szórakoztatom. Hozzátenném, hogy minden nap megyek hozzá, ha nem is sokat, de mindig leülök vele. Ha hazamegyek, és valamit csinálok, akkor is jön feladatokat osztani. Illetve ha náluk vagyok, akkor kb nekem mint egy bohócnak kell funkcionálnom, hogy őket szórakoztassam, órákat üljek a nyakukon és mondjak el mindent 50x, amit telefonon amúgy elmondtam már (azért is szájhúzogatás volt, mert nem telefonálgattam nekik minden nap, ráadásul 2x, mert mindkettőjüknek el kellett mesélnem, hogy mi történt). És ha rossz kedvem van, fáradt vagyok, más dolgom van, akkor jön a szöveg, hogy kb milyen szar vagyok, hogy velem nem lehet semmit kezdeni, miért nem velük vagyok.

Most komolyan, az ilyennel mit lehet kezdeni?