Én gondolom rosszúl? A helyzet az hogy én korán,17 évesen elköltöztem otthonról,és habár..

Elmondom miért zavar.

Mert vannak nagyon nehéz napjaink,amikor a gyerek nyűgös,egész nap sír,nem tudok sajnos ilyenkor semmit megcsinálni,szalad a ház,és akkor még jön ez a 'kötelező' videóhívás,de az bezzeg már nem megy hogy beüljön az autóba és eljöjjön megnézni. A húgom svájcban él,de még ő is hamarabb látja mint a nagymama.

A párom azt szokta mondani,hogy tudjuk le,hívjuk fel anyámat.

Tehát biztos neki is terhes kicsit a dolog,de az anyja sokszor jön az érzelmi zsarolással,és akkor megsajnálja.

Egyébként meg nyílván nem kell nekem is szerepelnem a videóhívásban,de hallom a kéretlen tanácsokat,hogy mit hogy kellene a gyerkőccel csinálnunk. Hogy nem jól tartjuk,hogy biztos azért sír mert éhes(persze nem adok neki enni),stb...és erre nagyon nincs szükségem egy nehèz nap végén