Mit tehetek, hogy változzon a helyzet?

Tavasz óta a lányom nem hajlandó találkozni velem, azóta az apjánál lakik.

Addig sülve föve egyutt voltunk. 14 éves. Egeszidöben nalam volt. Ö volt a mindenem, megtettem érte amit tudtam, pasit se hoztam a lakásba.

Mindent biztositottam neki, de idegileg megviselt az, hogy nem vittem többre.

Idegileg megviselödtem es volt köztunk egy vita , mondtam ha nem hallgat rám egy dologban , akkor költözhet az apjahoz. Biztos voltam benne, hogy ha el is megy , 2 nap alatt visszajön.

De nem igy történt.

Azóta sokszor kértem a bocsánatot, hivtam haza, de nem hajlandó már hazajönni. Ezek szerint lehet ö már reg elment volna az apjahoz , de sajnalt engem. Ott nagyon jó anyagi körulmenyek vannak.

Szoktam neki kuldeni penzt, amikor kér. Ennyi vele a kapcsolat.

Sehogysem akar velem szemelyesen talalkozni. Nem iszom , ápolt vagyok. Talan megis rossz anya voltam, unalmas. Sose ütöttem meg, de biztos megsem voltam a helyzet magaslatán , ha nem jön vissza , volt ferj azt mondta , ö nem tiltja tölem, de a gyerek nem tud megbocsajtani. Feleve nem lattam.

Nagyon hianyzik es nagyon hibaztatom magam , hogy eletemben elöször elkuldtem itthonról az apjahoz, sose fogok tudni megbocsajtani magamnak. Ezzel egyutt kell éljek.

Ki is voltam idegileg akkor amikor az törtent, mert egy betegseget gyanitottak nalam es ettöl nagyon nem voltam önmagam. Krizisben voltam. Nem voltam normalis, magyarul.

Mit tudjak tenni ?