Gonosznak érzem magam,hogy utálom anyám emiatt. Ez normális,ahogy nevelt?
Sziasztok!
22 éves lány vagyok. Apukám meghalt,amikor gyerek voltam,azóta anyu nevel egyedül engem és a nálam 7 évvel fiatalabb öcsémet. Mostanra olyan lettem,mint egy időzített bomba,ha csak hozzám szól,köszön már megtudnám ölni. Hol is kezdjem?
Erősen vallásos édesanyám,amit rám is erőltetett.Ha nem mentem el egy vasárnap a templomba vagy nem néztem meg vele egy hitgyülekezetet,akkor csúnyán ordibált velem,hogy a pokolban fogom végezni.Félelembe tartott,elhitette,hogy rosszat érdemlek,ha nem csinálom,amit ő (ima,gyülekezetbe,templomba járás stb). Volt,hogy nekem jött,mert nem néztem meg vele egy Jézusos filmet.
Úgy nevelt,hogy a szex,a fiúk rossz dolog a világon és bűn. Nem is volt egészen eddig barátom.Most udvarol egy fiú,aki normális,de nem vagyok szerelmes belé,nem is tetszik!Mást szeretek titokban (vele még alakulóban sincs). Anyunak elmondtam ezeket,mire azt mondta,hogy nem érdekli,hogy én kit szeretek.Az a fontos,hogy engem szeressenek és,ha akarom,ha nem azzal legyek,aki udvarol és ne várassam...feküdjek le vele. Én viszont nem olyannal akarom az elsőt,akihez még csak nem is vonzódom! Hogy mondhat egy anya ilyet? :(
A Gimnáziumba sokszor voltam megalázva,bántalmazott. Anyu erre azt mondta,hogy megérdemlem és ne utálkozzak.Annál jobb,ha bántanak én akkor is szeressem őket. Próbálta elfojtani a természetes érzelmeimet.Gondolom emiatt lettem mára robbanó bomba.
Jelenleg főiskolára járok,még 2 évem van,addig nem tudok elköltözni se,nincs pénzem,magamnak keresem meg diák munkából,hogy tudjam fizetni a kollégiumot,a vonatbérletet,a kaját.Igen magamra főzők külön. A testvérem,aki fiú..ő érték a családban anyu szemében.Ő mindent velem ellentétben megkap anyagilag.Minden fizetve van neki,alá van rakva. Ez is fáj. Tőlem anya kér pénzt a számlákba is,tőle nem. Piszok nehéz,hogy még haza is adjak,koleszt is fizessek,kaját is,bérletet és még azért öltözködjek is vagy esetleg jegyzeteket,könyvet vegyek a suli miatt.
Még tudnék mesélni...ez csak a jéghegy csúcsa. Már nem bírom úgy érzem,főleg most,hogy online oktatás van,itthon vagyok. Mindenben kritizál,beleszól. Rám förmed,hogy meglopom stb..nem értem honnan vesz ilyeneket.
Nem tudom,hogy hova menekülhetnék ,de félek,hogy belebolondulok ebbe :(
A sulit meg szeretném befejezni és utána elhúzni innen
22/L
KAMU
Az egész arról szól, hogy milyen bigott az anyád, de azért feküdj le az udvarlóddal...
A kiskorút a szülőnek kötelessége eltartani, Téged is eltartott. A főiskolás évek alatt én is magamnak főztem, és diákmunkából volt minden plusz kiadásom, a szüleim a vonatot és a kolit fizették, meg adtak valamennyi pénzt a hétre, 4 év alatt mindig annyit, mint amit az első évben adtak... Közben az árak változtak, nem jöttem ki ugyanannyi pénzből, de nem szóltam miatta, tudtam, hogy így is sokba vagyok. Ahogy végeztem a sulival 22 évesen, rögtön elhelyezkedtem.
Neked sem kellene siratnod magad, ez természetes, hogy ennyi idősen már valamit Te is megcsinálhatsz, úgy, hogy nem vársz érte viszonzást.
Az, hogy anyukád mit tanácsol, meg h te mit csinálsz, az két külön dolog. Felnőtt ember vagy, nem kell mindent aszerint csinálnod, amit ő tanácsol. Nem tűnsz 22 évesnek. Éld az életedet, a saját belátásod szerint.
Nem tartozol elszámolással. Ha Te annyit keresel diákmunkával, hogy ennyi fele elég a pénz (magadra és még anyudnak is adni) akkor az egy csoda, nekem épphogy a pluszkiadásokra volt elég nappali tagozaton, hétvégente tudtam csak dolgozni, 12 óráztam olyankor, meg nyári szünetben amennyit vállalni tudtam. Tőlem nem várták el, hogy dolgozzak, és ha szólok, hogy több pénz kellene, szerintem adtak volna. De nem akartam élősködni rajtuk. Mert az én választásom volt, hogy vidékre megyek, ami miatt sokkal több kiadásuk volt velem és a szintén vidéken tanuló testvéremmel.
Minden szülő olyan amilyen. A gyerek nyel egyet, mikor a nézetek ütköznek, aztán kész. Én is megtanultam nyelni. Nem véletlenül mentem vidékre tanulni. :)
8as...én lennék a legboldogabb,ha kamu lenne. Azért egy pszichésen beteg anyával élni nem egyszerű...
Örülök,hogy te nem éltél át ilyeneket...gratulálok
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!