Anyám utál, mert nem vagyok jó tanuló. Mit tegyek?

Teljesen igaza van. Magadtól veszed el a lehetőséget. De ha más nem motivál akkor legyen a papír a motiváció. Ha van bizonyítványod mehetsz szakmát tanulni és mehetsz érettségizni.

Ha van érettségid tanulhatsz olyan amit szeretnél (pl. Orvosi egyetem), illetve rengeteg OKJ-ra is kell az érettségi.

Ha pedig van diplomád (és persze piacképes) akkor a lehetőségek végtelenek.

18-as vagyok

Tudom, hogy igazából bármit is írunk, akkor is így fogsz érezni és ezt valahol meg is értem. Mint mondtam, tizenéves koromban én is azt gondoltam, hogy majd alakul és abban is biztos voltam, hogy nem fog felkopni az állam. Nem is kopott fel ezidáig (most 30 vagyok), de nem hazudok, van egy pár kortársam akit irigylek. Azokra akikre pár éve azt mondtam, hogy úristen de hülye, tudod ki ülne iskolapadban 25 évesen, most egy meleg irodában ücsörögnek, totál elégedettek és céges A6-os Audikkal furikáznak ingyen. Tényleg nem a havi fizetésről beszélek most, azt így vagy úgy összehozza az ember. Hanem a körülményekről és azok nagyon nem mindegy hogy milyenek. Szakmunkám van, nem szégyellem, nincs vele semmi problémám. De nem tagadom, szívesebben ülnék egy fűtött irodában holnap, mint a 3 fokban aknákba lemászni, árkokban csövet fektetni, vagy épp fűtetlen helyiségben radiátorokat feltenni közel 0 fokban... Ezek a nem mindegy dolgok, amikre amúgy te magad is rájössz majd előbb-utóbb. A szüleid jót akarnak, ahogy az enyémek is azt akartak csak hát makacs voltam :) A munka nem szégyen, legyen az bármi, de biztos lehetsz benne hogy eljön majd a pillanat a te életedben is, amikor azt mondod, bár én is tanultam volna, lettek volna céljaim. Az ember azt gondolja hogy okos, pláne tizenévesen, közben meg egyáltalán nem. Nehéz megtalálni a motivációt, ha semmi sem érdekel, viszont olyan meg nincs. Mindenkit érdekel valaki, még tizenévesen is. De az is igaz, hogy ez a legnehezebb dolog, eldönteni tizenévesen hogy mi az ami igazán érdekel. Nem írtad a korod, de 1 dolgot tudok ajánlani. Végezd el az általános iskolát full gázon (ha még nincs meg), csináld meg az érettségit full gázon és utána még mindig dönthetsz úgy, hogy téged semmi nem érdekel és nem csinálsz semmit (majd fogsz amúgy). De ha ez megvan, utána még léphetsz felfelé. Ha ezt kihagyod vagy gyatrán viszed végig, utána sincs minden veszve, de 2x annyi energia lesz újjáépíteni a dolgokat ha esetleg rátalálsz a vágyaidra. Ráadásul nem csak energia, hanem idő is. Bármennyire is hihetetlen, csak 1x lesz az ember 16 meg 18 éves :) A tanulás egy hosszan megtérülő befektetés, ami nem ad instant örömöt. És bár elcsépelt dolog, hogy magadért tanulj, idővel tényleg rájössz, hogy magadért teszed. Sose feledd, ha jó lesz neked lesz jó, ha viszont rossz lesz, neked lesz rossz. Ne osztálytársakkal, ne szomszédokkal, barátokkal, barátnőkkel foglalkozz. Csak saját magaddal. Ne te irigyeld őket 10 év múlva, hanem ők irigyeljenek téged. Nem, nem a fizetésed miatt, hanem a körülmények miatt.