Anyám utál, mert nem vagyok jó tanuló. Mit tegyek?

A csajok biztosan érdekelnek...

Engem csak Ők tudnak motiválni, azért akarok kijutni egy “neves” külföldi egyetemre, valamilyen közgazdasági szakra, hogy sok pénzem legyen és mellesleg okosabb is legyek és ezekkel a jó tulajdonságaimmal szép és okos barátnőt foghassak...

Amúgy ez így nagyon durván le van egyszerűsítve, óvodások mondanak ilyeneket, tudom. De az az igazság hogy amiből a motivációmat nyerem, azt tényleg ennyiben is össze lehet foglalni, hogy a lényeg átjöjjön...

Amúgy érdekel a biológia, a rák meg a skizofrénia kutatása, az asztrofizika is, szoktam is ezekről olvasni, de hogy természettudományos területen tanuljak és elérjék valamit, az önbizalmam miatt teljesen kizárt... Sajnos ezt többek között a szüleimnek és a tanáraimnak köszönhetem.

Ha egy kettes miatt olyanokat mond neked anyukád, hogy te vagy a család szégyene és miért nem szakadt inkább bele a fejed, amikor születtél, az nem tud motiválni, semmilyen módon nem tudnak az ilyen szövegek építeni... Főleg ha amúgy próbálkozol, de az nincs értékelve.

12-es, lehet akármilyen iskolád, nem leszel okosabb. Rengeteg diplomás idióta él a Földön. Az iskolázottság nem az intellektust, hanem a memóriát prezentálja. Ezzel szemben meg leírtad, hogy semmi önbizalmad nincs, szerinted az nem kell a normális nőknek? :D Na mindegy... mindenkinek joga van a saját logikai zsákutcájához.

Engem meg lepontozott a sok gyökér, de persze ellenérvet nem sorakoztat senki. Vagyis ki az okosabb? :D

Én ugyan jobb tanuló voltam. Néhány 3-as a többi 4-es és egy két 5-ös. Aztán mentem egyetemre ott az első évben csoda, hogy nem raktak ki. Aztán elkezdett érdekelni a dolog, mert nagyon jó volt ott. Végül mesteren már egész jó eredményeket értem el.

Most pedig mester után pár évvel részben a rossz munkalehetőségek miatt már phd-re szeretnék menni.

Szóval fogd fel úgy, hogy ameddig tanult addig jó életed van. Később pedig, ha szerencséd van munkát is találsz olyat, amilyet szeretnék.

#13. Nyílván az egyetem mellett olvasni is kell, művelődni, stb.

Én miután szereztem egy itthoni BSc diplomát, utána megyek ki majd külföldre MSc-re...

Szóval azért az egyetemi évek alatt oda kell tennem magam.

“ Rengeteg diplomás idióta él a Földön.”

Ez így van.

Viszont a jobb, külföldi egyetemeken végzettek nagyon magas százaléka lesz sikeres...

Szinte garancia egy jobb egyetem a sikerre.

Hogy okos is lesz e valaki, az már más kérdés, de azért okoskodni is leginkább az egyetemeken lehet...

Mondjuk nem annyira a pénzügyi, közgazdász szakokon.

10-es válaszoló!

Nekem sincs érettségim, szakmunkám van. Viszont amit írtál azzal nem értek egyet. Mégpedig azért nem, mert én azt gondolom, hogy míg fiatal az ember, rohadtul nem nehéz nettó fél milliót keresni főleg úgy, hogy manapság mehet mindenki külföldre. Kimész mosogatni, bumm, keresel nettó fél milliót (ami amúgy egy marék rizs, csak szólok), igaz hogy robotolsz de ugye van miért. Ez nyilván megy egy darabig, 45, 50 éves koráig az embernek. Csak aztán utána valahogy nem fogja bírni az ember. Lelkileg is kiég, meg fizikailag is. A probléma az, hogy az emberek javarésze csak és kizárólag a havi fizetést veszik alapul, a befektetett munkaidőt és munkaerőt már nem. Itt nem az a kérdés, hogy hónap végén te mennyit keresel, hanem az, hogy 1 óra alatt mennyit ér a munkád. Na most 8 általánossal nem sokat. Nem mindegy, hogy nettó fél milliót keresel úgy hogy napi 8-10 órában betont keversz/téglát hordasz/gerendát fűrészelsz/mosatlanokat mosol (magyarul nehéz fizikai munkát végzel), vagy pedig úgy, hogy 4 órában megírsz 3 beadványt a bíróságra, vagy napi 4 órában mérnökként tervezel házat, és a végtelenségig lehetne sorolni. Mert bár lehet, hogy jól keresel (még most), de 3x annyi időt el is kell töltened a munkával akkor, ha nem olyan munkát végzel ami piacképes. Van állatorvos ismerősöm, nettó 400-at keres, de úgy, hogy heti 4 napban, napi 6 órában... Én is pont ugyanennyit keresek, napi 9-10 órában, heti 5 napban. Na ez a nem mindegy. Ez csak egy példa volt. De olyat is ismerek, aki 20 éve irodai pozícióban van egy állami szolgáltatónál mint középvezető (csak szakmunkás végzettsége van), és 20 év után mondták neki, hogy akkor vagy megy egyetemre, vagy köszönik szépen a munkáját, de sajnos -nem sajnos a jogszabály szerint már kötelező a végzettség az adott munkakör betöltéséhez... Ha nem megy el, akkor másik melóhelyet kell keresni, de hiába van 20 év tapasztalata abban az adott munkakörben, se érettségi, se diploma, se semmi.. Sehova nem fogják felvenni.. 50 évesen ez azért gáz. Olyan ismerősöm aki meg már tizen-huszon éve kint dolgozik rengeteg van. Pénzük mindig volt, de minden buliból kimaradtak, idejük sosem volt semmire, barátaik nem igazán voltak és 50 évesen az az egyetlen mentsváruk, hogy már csak 15 évig kell kőkeményen dolgozni, és végre nyugdíj. Azért ez nem egy jó karrier életút. Szóval nagyon is megéri tanulni, nem a havi fizetés végett, mert mint mondtam, azt könnyű összehozni míg fiatal az ember, hanem az a nem mindegy, hogy mennyi munkaóra szükséges ahhoz, hogy ezt a pénzt megkeresd. És tudod, pl ügyvédként 60 évesen is fogsz tudni papírokat írkálni, meg 60 évesen is fogsz tudni injekciót beadni egy kutyának, vagy házat tervezni az íróasztalodon rohadt jó pénzért, de 60 évesen egy tetőn lenni, vagy gerendát cipelni, vagy éppen mosogatni nem biztos hogy olyan jó móka lesz mint volt 30 évesen...

18-as, a kis agyi kapacitású kérdezőnek miért írtál regényt? El sem tudja olvasni, nem érti meg, sok a szó benne, ő meg ostoba.

Kérdező: Anyád azon van kiborulva, hogy látja, hogy a retardált gyerekét haláláig neki kell majd eltartania, mert képtelen bármi foglalkozást elsajátítani. Díler, strici vagy koldus lesz belőled, ha lány vagy, akkor kva, és anyád ettől van kétségbeesve.