Anyám miért nem tudja ezt tiszteletben tartani?

Szóval 33 vagyok, még a 2-ik hullám előtt hazaköltöztem albérletből, mert amúgy sincs senkim jelenleg, feleslegesnek láttam fizetni az albérletet ha úgyis csak otthon vagyok, és a család legalább együtt van. Amint lecseng, költözök vissza bármi lesz, a következők miatt is.

Régen is ilyen volt anyám, nem változott, de csak most kezdett el a dolog valamiért idegesíteni: beront a szobámba ezért azért, rámnyitja az ablakot kérdés nélkül, utasítgat, hogy vegyem fel ezt meg azt, tegyek rendet. Kértem, hogy legalább kopogjon: nem, mert mit képzelek én, ez az ő lakásuk. Én tudnám mindennek a rendjét (7 éve önállóan éltem Budapesten), de szeretném a saját tempómban megoldani ezeket. Ha felvetem, hogy megcsinálom én a dolgokat, gúnyolódik hogy persze, hogyan is tudnám ezeket.

Járok edzeni, mondtam, hogy nem kell külön főznie, de tartsa tiszteletben, hogy én külön fogok magamnak (csirke, hal stb.), természetesen be is vásárolok. Hosszas üvöltözés, összeveszés után eljutottunk oda, hogy főz rám külön, mert szerinte és befüstösítek (7 évig szintén magamra főztem).

Nem hiszem, hogy le fogom tudni szoktatni erről, de mi ennek a mozgatórugója? Miért nem lehet ennyire tiszteletben tartani valaki privátszfáráját? Persze amikor mondom, hogy legkésőbb márcuistól megyek vissza Budapestre, akkor sírás van, hogy ő szeretné, hogy maradjak.