Hogy lehet kezelni azt a szülőt, aki elvárja a gyerektől a drága ajándékokat?

Elég jól keresek és a vőlegényem is. Sajnos anyám világ életében anyagias volt, meg valamiért az a képzete, hogy akinek több pénze van, annak erkölcsi kötelessége osztogatni a szegényebbeknek.

Nekem van egy kiskorú testvérem, akivel nagyon jóban vagyunk, sosem megyek hozzájuk üres kézzel. Ünnepre megveszem neki, amit kér, továbbá néha adok neki zsebpénzt. Sajnos az lett ebből, hogy most már szabályosan elvárás lett, de nem az ő, hanem anyám részéről.

Azt lesi, milyen értékben viszek ajándékot, mennyi pénzt adok neki. Megmondja, mit vegyek neki. Ugyan nincsenek anyagi gondjaim, de túlzásnak érzem, hogy én pénzeljem a testvérem. Túlzásnak érzem, hogy születésnapra 15 forintos ajándékot kér (anyám). Testvérem megmondta, mit kér, megvettem neki, anyám még mondott egy dolgot, hogy mit vegyek. Ha húzom a számat, csak ennyit mond: "ugyan már, a táskád szíja többe kerül, mint ez a dolog".

Már nem is szeretek elmenni hozzájuk. Múltkor el akartam vinni a testvéremet étterembe, de anyám kikönyörögte, hogy hadd jöjjön el, útközben kihisztizte, hogy vásárolni menjünk és vetetett ruhákat a testvéremnek. Akkor vettem neki két pulóvert, de megfogadtam, ez volt az utolsó.

Hiába mondom anyámnak, hogy nincs ingatlanom, arra gyűjtök, nincs saját autóm, ezért el is megy a pénz megtakarításra. Legyint rá. Nem érdekli, szerinte én sokat keresek és adjak.

Hogy lehetne ezt kezelni? Mit mondjak neki, amit fel is fog?