Most miért ilyenek a szüleim?
Jelentkeztem egy külföldi gyakornoki programra, fel is vetettek. Novembertől kellene hat hónapot Varsóban töltenem, a Roche-nál mérnök gyakornoki programon. Az egyetemet nem befolyásolja, jelenleg online oktatás van, jövőre is az lesz, minden jel szerint. Nem kell passziválnom, sem halasztanom, mivel az utolsó két félévemet csúszásban csinálom, 2-3 tárgyam van. Ami szintén online.
Nem értem a reakciójukat, mikor mondtam, hogy felvettek, egyből nekem estek, hogy mégis mit képzelek, miből akarok megélni, tiszta hülye vagyok, hogy alja munkáért (gépészmérnök gyakornok???) megyek külföldre, akkor kellett volna elvállalnom, ha háromszor annyit fizetnek (22 PLN brutto), bezzeg Pesten egy parkolóőr 300-at megkeres havonta, ha annyira dolgozni akarok, miért nem jó nekem a Lidl, jól fizet az is, előbb az egyetemet kellett volna rendbe tennem, stb.
Egész életemben úgy neveltek, hogy haladjak, tanuljak, fejlődjek, az eszem az, amivel nekem jövőm lehet, teljesen megörültem, hogy egy ilyen lehetőség tálcán jött elém, erre nem értem, miért ez a reakció?
Most nem jól döntöttem, hogy elfogadtam?
Persze hogy jól döntöttél. Ha igy képes vagy megcsinálni az egyetem maradékát akkor semmi okuk panaszra.
Csak itt akarnak tartani maguk mellett.
Mond el nekik, hogy a jövő reményében most gyakorlatot es referenciát szerzel. Roche cég olyan referencia, ami kinyitja a világban az ajtót mindenhol.
A “La Roche“-t a világon mindenki ismeri. Befektetés. Ezt kell elmondanod.
Mert ők csak aggódnak miattam, abba belegondoltam-e hogy mi van akkor, ha haza kell hozzanak kocsival, mert akkor nekik bármikor indulásra készen kell állniuk. Ha orvoshoz kell mennem mégis mit csinálok, meg mit képzelek, miből fogok élni? És közlik, hogy nem tudnak még kaját sem hozni, ebbe belegondoltam egyáltalán?
Nem értem, miért tartanak életképtelennek vagy mi van?
Mert irigy kutyák.
Velem is kb ugyanez volt, csak más példával. Marja őket a sárga irigység, hogy a gyerekük többre vitte, mint ők. (Nálam mondjuk ez csak anyám részéről volt, apám normális)
Megijedtek, hogy a kicsi fiúk kirepül a fészekből és esetleg ott marad később is dolgozni vagy behálózza egy gonosz varsói perszóna és megfog magának.
Jól teszed, menj, szerezz gyakorlatot. Szüleidnek köszönd meg, hogy aggódnak érted, és mondd, hogy te döntöttél már, a jövőd érdekében ezt meg kell tenned.
Nem hinném de egy időben féltem ettől hogy mi van ha haladok az életben.
Szerintem a valószínűbb a tapasztalatlanságuk és hogy túlféltő szülők. Nem kezelnek felnőttként mindig de ez kajak meglep
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!