Édesanyám erőszakoskodik és nem akarja engedni, hogy az tanuljam ami érdekel. Mi lenne a legjobb lépés?
Otthon újra feljött a továbbtanulás, mint téma és elmondtam, hogy nagyon érdekel a pszichológia és inkább azt tanulnám majd az egyetemen. Tudni kell, hogy édesanyám elnyomott gyerek volt és rajtam akarja kiélni magát. Kicsiként is kontrollálni akart mindent körülöttem, kivel barátkozzak, mit nézzek a tv-ben, milyen zenét hallgassak, mit vegyek fel. Tiniként rosszabb lett a helyzet, mert szembesítettem vele, hogy az életemet nem tudja 100%-ban kontrollálni, mivel én is érző, szabad ember vagyok, nekem is vannak vágyaim. Igen, bevallom, hogy vitáztunk akkor és nem voltam nyugodt, de meg volt az okom rá, mert akkor is a továbbtanulásomat akarta elszúrni (milyen nyelvet tanulhatok, milyen szakra mehetek, melyik iskolába mehetek). Most így egyetem előtt ugyanezt akarja eljátszani. Kijelentette, hogy kizárólag a jelenlegi városban tanulhatok és xy szakra fogok jelentkezni, mert a mittudoménkinek a fia is arra járt és sokat keres vele meg a családban is van olyan, akinek tudnék vele segíteni, természetesen teljesen ingyen. Nyugodtan elmondtam neki a véleményemet, érveltem a döntésem mellett és egyszerűen nem hajlandó felfogni. Alapjáraton sem a legélesebb kés a fiókban, de ez tényleg mindennek a teteje. Lassan 18 éves vagyok, végzős és anya úgy gondolja, hogy ez sem jogosít fel arra, hogy a saját életemről döntsek. Szerinte nincs beleszólásom ebbe, majd Ő, csakis Ő eldönti.
Nem zuhantam meg belülről, számítottam erre és a sok évnyi ehhez hasonló vita miatt mondjuk úgy, hogy kőszívű lettem.
Szerintetek mi lenne a legjobb lépés? Ha elköltözöm, akkor szinte kizárt, hogy elvégezzem a szakot.
Pontosan átérzem a helyzeted, nálunk szinte ugyanez van, az egyik különbség az, hogy az apukám az anyukám pártját fogja...
Mondd azt, hogy hiába kényszerítene egy olyan szakra, ami szerinte baromira jó, ha te nem akarod, nem lesz motivációd azt tanulni. Ez pedig nyilván nem jó, hisz akkor hiába minden. És ha mégis megtanultad, mert különben mittomén lesz, akkor sem fogsz örömtelin dolgozni, aminek annyi negatívuma lesz későbbiek során, hogy csak na. Akkor szerintem az anyukád is be fogja látni, hogy jobban tenné, ha nem csinálja ugyanazt, mint az ő szülei régen, hanem hagyná, hogy csináld azt, amire ő mindig is vágyott. Mármint hogy te döntöd el, mi lesz az életeddel. Szabad ember vagy, szabad akarattal!
Remélem, az anyukád rádöbben arra, hogy te most pontosan azt éled át, amit ő régen.
A felvételi jelentkezéshez már nem kell szülői beleegyezés. Amikor nincs otthon, akkor ülj le a gép elé és írd be azt a szakot és egyetemet, ahova menni akarsz. Ez véglegesítés után úgysem módosítható, csak a sorrendje, úgyhogy nem fog tudni mit kezdeni vele.
Annak nincs értelme, hogy olysn tanulj, amivel nem akarsz foglalkozni, úgyhogy ne hagyd magad.
Azon a véleményen vagyok én is, mint a többi hozzászóló, ne hagyd magad, válaszd amit szeretnél. Ha anyádnak csak az számít, hogy jól keress vele, akkor ez a szak is teljesíti a kritériumot.
Az hogy valami az XY fiának bejött, nem jelenti, hogy mindenkinek.
Nagykorú vagy, a jelentkezéshez meg a továbbtanuláshoz nem kell anyád beleegyezése.
Oda jelentkezz, ahová menni akarsz.
Vitatkozni fölösleges, azzal csak a stresszt növeled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!