Egy szülõ kudarcot vallott, ha a felnõtt gyerekének nincsenek barátai?

Nem feltétlenül, ez azért ennél több mindentől függ.

Ha a túl közeli szülőkapcsolat miatt nincsenek neki, akkor igen.

Hát ebből aztán nagyon nem lehet eldönteni, attól függ mikor kezdődött ez a probléma. Ha gyerekként, és te szépen végignézted hogy magába fordul anélkül hogy tettél volna valamit (a megszégyenítés, "barátkozzál már valakivel kisfiam/kislányom" és társai nem számít annak) akkor valamilyen szinten igen, neked is van ebben felelősséged mert aki így nőtt fel annak baromi nehéz magától kilábalni ilyen problémákból. Nem mondom egy szóval se hogy lehetetlen, de nehéz és sokaknak nem is sikerül. Ha felnőtt emberként hirtelen magába fordult akkor igazából azon kívül hogy ott vagy neki és lelkileg támogatod, nem nagyon tudsz mit csinálni. Csak ő tud segíteni magán

Nem. Saját példából tudom.

Ne a szüleidet okold, mert nem barátkozol, hanem legyél kedvesebb másokhoz, akkor kedvelni fognak.

Nem. Minden osztályba tartozó gyereknek embernek vannak barátai, ha akarja. A milliárdosnak, a közmunkásnak. Csak akkor hibás a szülő, ha soha nem adott a gyereknek szabadtéren, szabadidőt.

Szabadteret

Ismerek olyat, akinek óvodától kezdve voltak barátai, sőt igazi barátai. Ma már egy sincs, mert a barátnője mindet elmarta.