Megharagudnátok ebben az esetben?
Édesapám fogja megörökölni a családi házat, amiben felnőtt. Én igényt tartanék rá, hiszen huszonéves vagyok, még nem sikerült tízmilliókat összespórolnom, főleg úgy, hogy albérletet is fizetni kell. Nagyon szívesen élnék abban a házban, ezért megkérdeztem tőle, hogy élhetnék-e ott. Erre ő felháborodottan közölte, hogy mit képzelek magamról, ő azt el akarja adni, neki abból pénz kell. Tisztában vagyok az anyagi helyzetével, nincsen szüksége rá. (Van saját házuk, autójuk, viszonylag költséges hobbijuk, járnak nyaralni és még félretett pénzük is van "bőven", plusz őt még most is kisebb- nagyobb összegekkel támogatják/támogatták a szülei.) Ennek tudatában igen rosszul esett, hogy eszébe sem jut ezzel támogatni, hiszen a szülei nélkül huszonévesen ő sem tudott volna házat venni, gyereket nevelni, stb. Nem várom el a szüleimtől, hogy mindent megkapjak, viszont ez a lehetőség adott, ez a pénz nélkül is színvonalasan él. Nem mellesleg magamból kiindulva, és jobban örülnék ha a gyerekkori házam, ahol felnőttem, a gyerekemé lenne, nem pedig ismeretlen embereké.
Szerintetek jogosan haragszom rá? Kicsit szégyellem magam, hogy ez ennyire rosszul esik, hiszen nem várhatok el ilyesmit, mégis úgy érzem, ezzel "cserben hagy".
Köszi:)
Szivd fel magad.
Hagyd ott a francba, majd a penzevel törölje a valagat.
Én örülnék, ha tudnék így segíteni a gyerekemnek.
Viszont én nem látok bele a szüleid pénztárcájába, nem tudom, hogy szükségük lenne-e erre a pénzre. Meg azért idősebb korban az ember arra is számít, hogy dolgozni már nem veszik fel, nyugdíja nem lesz normális. És azért mégiscsak normálisan szeretne élni. Szóval, ha most nem is létkérdés neki, azért lehet, hogy mégiscsak szüksége van rá.
Talán az is baj volt, ahogy mondtad neki. Nem mindegy, hogy hogyan adod elő az ötletet.
Hát ez az "igényt tartanék rá", meg "szívesen laknék ott" tényleg nagyon hülyén jön ki, mert nem te örökölted, és konkrétan semmi beleszólásod nincs, mi lesz vele (vagy ha eladják, az árával).
Az más kérdés, hogy egy családszerető apa ezzel segítené a gyerekét. Ill. ahogyan te is írod, úgy gondolkodna, inkább lakjon benne a gyereke, mint egy idegen.
Egyébként a kérdésből nekem az sem egyértelmű, hogy szüleid elváltak, vagy együtt vannak? Ha együtt vannak, anyukád hogyan vélekedik erről? Elvileg persze neki sincs beleszólása, de ha másképp gondolja, esetleg tud hatni apukádra. Ha elváltak, akkor apukád valószínűleg lelkileg nagyon eltávolodott tőled, ill. úgy érezte, épp elég gyerektartást fizetett sok éven át, és nem akar többet adni neked. Pláne, ha az új kapcsolatból is van gyereke.
Nem biztos, hogy a kérdező mindent elárult a családi viszonyokról...
Az egy dolog, hogy szerinte "nincsenek rászorulva"....
Ha minden rendben lenne, akkor tuti segítené a gyerekét egy apa...
Mivel egyelöre nem apád rendelkezik a házzal, okosabb lett volna a nagyszülöket megkérdezni, hogy élhetsz-e ott.
Másrészt, ha apád megörökli, akkor sem várhatod el, hogy csak úgy odaengedjen, föleg, ha neki az ára kellene.
Ez megint teljesen érhetö részéröl, mert mégha szerinted nincs is rászorulva, de ettöl még nem feltétlen látod jól a helyzetet. Meg a ház ára valószínüleg az a tartalék, amiböl nyugdíjasként normálisan akar élni, nem a szükös nyugdíjjal szenvedni.
Ha tényleg akarnád a házat, akkor az egyetlen tisztességes módszer az lenne, hogy megveszed töle.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!