Mindenki odaadja nekem az autót, csak a szüleim nem? Miért?
(mielőtt megkapom, hogy VeGYéL MaGaDNak a SaJát PénZEdbőL stílusú válaszokat, szeretném leszögezni, hogy nem erre akarom kihegyezni a kérdést, és igen, tervben van egy saját autó, de mivel újonnan szeretném megvenni, nem 2perc rá összegyűjteni a pénzt)
Szóval, 3 éve van jogosítványom, itthon két autó van. Van egy terepjáró, amivel apa járkál, és egy kisebb városi kocsi anyának.
Édesanyámról azt tudni kell, hogy ő szörnyen tájékozódik, városon kívül fél vezetni, ha kamiont lát, kiugrana a kormány mögül legszívesebben. Ilyenekkel, hogy autópályák, külföldön (vagy akár Budapesten) vezetés, nem is próbálkozik. Ő itt a városban 40-50-nel elgurul a házunk és a munkahelye között, ha éppen esik az eső, néha elmegy bevásárolni és ennyi. Apukám sem vezet olyan jól, de ő legalább mer menni vele, bár a munkája miatt muszáj is.
Én nem ilyen akartam lenni, ezért már alapból egyetemistaként, Budapesten tanultam vezetni. Ahogy meglett a jogosítványom, a barátom átengedte a kormányt, akkor is, ha éppen csak a belvárosba mentünk, és akkor is, ha mondjuk a Balatonhoz, vagy Ausztriába/Horvátországba, akárhová. Mondta, hogy így tanulok meg jól vezetni, ha gyakorlok és lesz rutinom.
A szülei ugyanezek. Imádtam az apukája akkori autóját és mikor meglett a jogosítványom, már azzal várt, hogy na akkor vigyük el a kocsit egy körre, de most én fogom vezetni végre. Volt, hogy utaztam volna a barátnőimmel, de nem fértünk volna be egy autóba. A párom szüleinek van egy 7 személyes családi kocsijuk is, amit tényleg csak így utazásoknál használnak, vagy ha minden gyerek otthon van és mennek mamához, barátokhoz közösen. Egy éves volt a jogsim és mondta a barátom anyukája, hogy vigyem el nyugodtan azt az autót arra a pár napra, nehogy ezért két kocsival induljunk el, hát ott az övéké. Nagyon sokszor volt már ez az évek alatt, hogy kérés/kérdés nélkül mondták, hogy menjek, vigyem.
Nagyszüleim is ugyanez, már lassan többet van nálam az autójuk, mint náluk.
A szüleim viszont sosem adják ide, még ha muszáj, akkor sem. A téli vizsgaidőszakban volt 2 hét, amikor haza kellett költöznöm. De vizsgáim ugye voltak rendesen ettől függetlenül. Az egyetem tőlünk 130 km, ez autóval durván 1,5 óra. Tömegközlekedéssel több átszállás és legjobb esetben is 4 óra utazás. Vizsgaidőszakban meg tényleg minden perc számít... 3 alkalom/nap lett volna, amikor kellett volna a kocsi, mindháromszor délre már haza is értem volna vele. Nem adták ide, inkább mondta apa, hogy azokon a napokon majd átszervezi a munkát és hoz-visz.
Vagy most megyek a csoporttársaimmal pár napra Pécs, Szekszárd környékére, mindenki Budapestről megy le. Nekem innen Budapest is messze van, Pécsre meg körülbelül 7 óra alatt jutnék el vonattal. Apa ötlete erre az volt, hogy menjek fel vonattal Budapestre és onnan vitessem le magam valakivel kocsival. Mondtam, hogy ez időben is rengeteg, és még az útiköltség is több az ilyen-olyan jegyekkel, vonaljegyekkel, mintha én itthonról autóval mennék. Hát de ő nem fogja ideadni a kocsit. Kérdezem, hogy de mégis miért? Válasz: mert csak, és kész. Szóval most megint a barátom anyukája adja ide az autóját arra a pár napra...
Én tényleg nem értem ezt, mert amúgy (mások szerint) nem vezetek rosszul. Sosem volt balesetem, nem büntettek meg, még egy parkoló cédulát sem kaptam soha (koppkopp). Nem száguldozom, nem megyek bele veszélyes manőverekbe, versenyezgetni sem szoktam. De még úgy sem engedik, hogy vezessek, ha ők is ott ülnek. Mentünk nemrég autópályán, apa panaszkodott, hogy már éhes, fáradt, minden baja van és mondtam, hogy akkor vezetek én, pihenjen. Erre hogy na azt felejtsem el, biztos nem. És ha kérdezem, hogy miért nem, nem mond semmit. Pedig ő az, aki mindig töri az autóinkat. Olyanok miatt, hogy elfelejti parkolásnál, hogy egyesben van az autó, nem hátramenetben és gázt ad. Vagy lámpánál belemegy az előtte lévőben, mert nem látta, hogy piros a lámpa. Vagy úgy vált sávot, hogy simán ráhúzza a mellette lévő autóra a kocsit, mert nem veszi észre, hogy ott van. Szóval ő tényleg figyelmetlen.
De én meg nem ilyen vagyok és annyira rossz érzés, hogy nekem azért így a közelebbi emberek nyugodt szívvel odaadják az autóikat, másoknál is ezt látom, hogy a gyerek hozza-viszi a kocsit, amikor épp kell neki (és itt sokszor 17-18 évesekről van szó). Nekem meg 22 évesen az nincs "megengedve", hogy elmenjek vizsgázni autóval, aztán hazajöjjek vele.
Kisgyerekként kezelnek, vagy magukból indulnak ki, vagy mindkettő.
Egyébként a szüleid nagyon nem szimpatikusak ezek alapján.
Mondjuk saját maga szerint mindenki jól vezet, de lehet szerintük nem jól vezetsz.
Egyébként meg tényleg saját autó, én vennék inkább egy swiftet magamnak egy havi fizetésből.
Mivel velük élsz gondolom eltartanak nem?
Furcsa család :)
Egyetemista létedre itt olyanoktól szeretnéd megtudni a választ a szüleiddel kapcsolatban, amit te, aki velük élsz sem tudsz.
Releváns választ csak a szüleidtől kaphatsz.
Itt csak találgathatunk, ami csak még tovább kuszálhatja a benned kialakult képet.
Vegig se olvastam, bocs, de ez egyértelmű. Azért nem adják, mert bizonytalanok és azt hiszik te is olyan balhere sofőr vagy és összetöröd vagy töröd és még meg is halsz, mert friss jogsis "rajolós" kamasz vagy, akinek "nem nőtt be a feje lágya"
Ezert.
Feltik az autojukat. Ha ok torik ossze, nem baj, csak ne mas.
Nem teged feltenek, hiszen sz nem izgatja oket, hogy allandoan mas kocsijat vezeted, ami nem kis pofatlansag, csak az oveket ne.
sztem attól félnek, hogy ha pont akkor történik veled valami, amikor ők adták oda a kocsit, akkor azzal a bűntudattal nem tudnának mit kezdeni
de csak ötletelek..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!